A gyilkosokat tényleg befogadják a soraikba? – Öt meglepő tény a francia idegenlégióról

Több mint 100 éven át Afrikában volt a központjuk

Az 1800-as évek elején Franciaországban hiába nyüzsögtek a szélnek eresztett külföldi katonák vagy a bukott forradalmárok, a francia seregbe nem lehetett felvenni őket, mivel az idegenek között tiltott volt a toborzás. Ezért is hozta létre Lajos Fülöp király az idegenlégiót.

Az új alakulat mágnesként vonzotta magához a bajkeverőket és a bűnözőket. Részben emiatt is a légiót inkább a Francia királyság újdonsült gyarmatába, Algériába vezényelték, ahol mintegy 130 évig volt a központjuk.

Rögtön a legveszélyesebb helyekre és akciókra küldték ki őket. Annak idején főleg a gyarmati politikában használták a katonákat. Egész 1961-ig kellett várni mire Afrikából áttették a székhelyüket Dél-Franciaországba.

Viszonylag sok köztük a magyar

Még a pár évvel ezelőtti becslések szerint is a magyarok beletartoznak abba a tíz nemzetbe, amelyek közül a legtöbben választják a francia idegenlégiót. A közelmúltban nagyjából 400 magyar volt a légióban, amelynek összlétszáma úgy kilencezer fő.

Bár itthon igazán Rejtő Jenő tette híressé őket, máig rejtély, hogy tényleg csatlakozott-e az elit alakulathoz. Jelenleg az tűnik valószínűnek, hogy ha bele is kóstolt abba milyen a valódi Afrika és a légiós lét, az sem tartott tovább pár napnál.

Az se gond, ha a jelentkező egy szót se tud franciául

Átlagosan 100 jelentkezőből 10-15 embert vesznek fel a légióba. Ahogy az egyik tájékoztató oldal is felhívja rá a figyelmet: ahhoz, hogy valaki egyáltalán megkapja az esélyt a belépéshez magasan ki kell tűnnie a többi jelentkező közül. A fizikai teszteken pedig nem elég átmenni: a hozzáállást és a motivációt is vizsgálják.

Viszont a francia nyelvtudás pont nem érdekel egyetlen toborzót se. Eleve a legtöbb légiós egyáltalán nem beszél franciául. Épp így a COVID-elleni beoltottságot se figyelik, de még a katonai múlt sem követelmény.

Eleinte nem lehet vele igazán sokat keresni

Jelenleg a minimál-fizetés a légiónál havi 1560 euró, vagyis átváltva úgy 594 ezer forint. Ez ugyan a hazai átlagfizetést meghaladja, viszont ahhoz képest, hogy mennyit lehet keresni más nyugati alakulatoknál, ez az összeg egészen szerénynek számít.

Igaz, a légiósok a havi bér mellett ingyen kapnak szállást, ruhát, ételt és orvosi ellátást.

A gyilkosokat már elhajtják, de kisebb bűnökkel még be lehet kerülni

Már rég vége annak az időnek, amikor a francia idegenlégió akár a véreskezű bűnözőket is befogadta a sorai közé. Napjainkban kategorikusan elutasítanak mindenkit, akit komolyabb bűnök miatt üldöznek a hatóságok. A gyilkosság mellett a tiltott múltbeli vétkek közé tartozik többek közt a kábítószer-kereskedelem is.

Viszont ha valaki az eredeti hazájában kisebb kihágásokat követett el, az még önmagában nem jelenti a jelentkezés elutasítását.