Van technológia, de nincs hozzá elég tudás: Magyarország az 51. helyre csúszott az AI-rangsorban

Az IMD ma megjelent részletes elemzése (IMD World Digital and AI ranking 2026), sok szempont szerint mutatja be 70 ország digitalizációs és AI alkalmazásban elért eredményeit. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a technológiai eredmények önmagukban nem teremtenek értéket. Akár egy országról, akár egy cégről beszélünk, eredményre csak a hatékony alkalmazás vezethet. Ehhez pedig a technológiák rendelkezésre állásán túl sok egyéb feltételnek is teljesülnie kell.

A technológiák és az infrastruktúra rendelkezésre állása mellett vizsgált további feltételek:

• Kormányzati feltételek: mennyire támogatja egy ország jogi, szabályozási és intézményi rendszere a felelős technológiai fejlesztéseket
• Hatékonyság: a lehetőségek, amelyeket a technológiák és a kormányzati feltételek biztosítanak, milyen gyorsan válhatnak gyakorlati megoldásokká
• Munkavállalók, lakosság képzettsége: milyen a humán vagyon digitális és AI-val kapcsolatos tudásszintje, képzettsége
• Értékrend: létezik-e a szükséges és indokolt etikai és biztonsági mérlegelési rendszer az AI alkalmazással kapcsolatban, továbbá bíznak-e az emberek és a cégek az AI-rendszerekben.

Természetesen fontos a technológiák, az infrastruktúra és a pénzügyi források rendelkezésre állása is.

Az 5 területet a tanulmány 15 alterületre bontja és összesen 88 mutatóval elemzi, amelyek közül 51 statisztikai adatokra, 37 pedig kérdőíves felmérésből származó vélemény adatokra támaszkodik. A tanulmány a kompozit index számításánál súlyozást nem alkalmaz. Rangsor készül nemcsak az együttes teljesítményre, de az 5 fő területre és a 15 részterületre is.

Az adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy gyűjtésük 2026 első negyedévében fejeződött be, és a kérdőíves felmérések is ekkor zárultak.

Az általános listát az USA, Szingapúr, Hollandia és Dánia vezeti. Az első 10 helyen 4 EU-s tagország van, Hollandián és Dánián kívül Svédország az 5., Finnország a 8. helyen van. Kína a 7-dik helyre ugrott előre. Németország csak a 18-dik, Ausztria a 24-dik.

A V4-ek között a legjobb, 34-dik pozícióban Lengyelország, a második helyen, 38-dik pozícióval Csehország található. Magyarország az 51., Szlovákia az 57. helyen van. 2025-höz képest Magyarország 2, Csehország 7 hellyel rontotta, Lengyelország 14, Szlovákia 4 hellyel javította pozícióját. A V4 országok és Ausztria 5 fő területen elért eredményeit az 1. táblázatban látjuk.

1. táblázat. A V4 országok és Ausztria digitális és AI alkalmazási versenyképességi pozíciói

(zárójelben a pozícióváltozás iránya és nagysága)

Ország	Kormányzati feltételek	Technológia, infrastruktúra	Hatékonyság	Képzettség	Értékek
Magyarország	42 (↑1)	32 (↑6)	52 (↓6)	50 (↓2)	64 (↓3)
Csehország	25 (↓1)	37 (↓2)	46 (↓14)	42 (↓9)	38 (↓10)
Lengyelország	35 (↑14)	28 (↑13)	39 (↑20)	31 (↑16)	30 (↑18)
Szlovákia	44 (↑18)	55 (↓1)	65 (↑3)	56 (↑1)	53 (↑10)
Ausztria	8 (↑15)	26 (-)	41 (↓15)	24 (↓6)	29 (↓11)

Az 1. táblázat adatai fontos tendenciákra mutatnak rá. Az osztrák teljesítmények minden területen a legjobbak, de 3 területen is jelentős lecsúszást jeleznek 2025-höz képest. A legnagyobb javulást Lengyelország esetén látjuk. Hatékonyság tekintetében a lengyel pozíció az osztráknál is jobb.

Magyarország 3 területen rontotta, kettőn javította pozícióját.

A legnagyobb, hat helynyi javulást és a legjobb, 32-dik pozíciót a technológia és infrastruktúra területen értük el, de ez csak a lehetőségeket érzékelteti. Az alkalmazáshoz fontos képzettség és hatékonyság területen csupán az 50. és az 52. hely a mienk, ráadásul 2025-höz képest 6, illetve 2 helynyi lecsúszással.

Rosszul állunk, a 64-dikek vagyunk 3 helynyi lecsúszással az un. értékek területen, amely a kiberbiztonságot, az etikai szempontokat és az AI céges-társadalmi elfogadottságát méri.

Érdekesek a javuló szlovák pozíciók, bár a helyezések továbbra is gyengék. Célszerű megvizsgálnunk azt is, hogy hogyan alakultak a magyar pozíciók hosszabb távon. Ezt látjuk a 2. táblázatban.

2. táblázat. Magyarország pozíciói a főbb versenyképességi területeken (2022-2026)

Terület	2022	2023	2024	2025	2026
Általános pozíció	45	48	56	49	51
Kormányzati feltételek	39	43	47	43	42
Technológia, infrastruktúra	31	42	47	38	32
Hatékonyság	46	48	57	46	52
Képzettség	45	48	51	48	50
Értékek	60	61	67	61	64

A táblázatban egyrészt azt látjuk, hogy 2022-höz viszonyítva minden területen romlott a pozíciónk. Legnagyobb mértékben, 6 hellyel a hatékonysági pozíciónk romlott.

Vagyis hiába vagyunk 2026-ban a 32. helyen a technológia, a fizikai és a pénzügyi infrastruktúra tekintetében, ha például a gyakorlati alkalmazáshoz szükséges hatékonyságra 6 helynyi lecsúszással az 52. helyre kerültünk.

Ennek okait nyilván a képzettség terén látható 50., és az értékek területén tapasztalható 64. helyben kell keresnünk.

Ha a részterületeket is megvizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a képzettségnél általában a szakemberek rendelkezésre állása (56. hely), a munkavállalók képzése és továbbképzése (54. hely), az értékeknél pedig a társadalom általános hozzáállása (66. hely) és a bizalmi szint (60. hely) területén elért gyenge pozíciónk akadályozza a rendelkezésre álló technológiák és infrastruktúra hatékony gyakorlati alkalmazását. A mutatók szintjén is látszik ez az ellentmondás. A technológiai szintre a 21. hely a mienk, ami remek pozíció. De jól állunk az AI kutatási infrastruktúrára is, a 33. hely a mienk. Ezzel szemben a digitális és technológiai képességek tekintetében az 53-dikok, az AI képességek tekintetében az 57-dikek, a munkavállalók képzése és továbbképzésére az 54-dikek vagyunk. Ennél is rosszabb a pozíciónk az értékeken belül a kiberbiztonságra (50-ik hely), a vállalatok esetén az érzékeny adatok védelmére (62. hely) és az AI-val kapcsolatos társadalmi bizalomra (66. hely).

A magyar adatokból könnyű levonni a következtetéseket.

Nem a további „hardver” befektetések fogják előre vinni a digitalizáció és az AI alkalmazás ügyét, hanem a szükséges tudás és képességek megszerzése.

Erre hívja fel a tanulmány is a figyelmet. A képességek erősítésére állami és céges szinten egyaránt szükség van. Az olyan „puha tényezők”, mint a bizalmi szint legalább olyan fontos, mint a rendelkezésre álló források – hangsúlyozza a tanulmány. Ezért kulcskérdés a tudásba és a társadalmi tőkébe, a bizalomba történő befektetés, a mennyiségi szemlélet helyett a minőségire való áttérés. A versenyképesség forrása valamikor elősorban a tőke, a fizikai erőforrások és a munkaerő mennyisége volt. Mára a helyzet megváltozott.

A legfontosabb versenyképesség-javító feltétellé a tudás, a képességek, az együttműködés és általában a bizalmi tőke lépett elő.

Jól mutatja ezt a versenyképességi és a digitalizációs, AI felhasználási rangsorok közötti egyre szorosabbá váló kapcsolat. Ez látszik a következő ábrán Magyarország esetén. Azt látjuk, hogy 2023-tól a két helyezés egyre közelebb kerül egymáshoz.

1. ábra. Összefüggés a versenyképességi, valamint a digitalizációs és AI alkalmazási pozíció között Magyarországon. (2022–2026, a vizsgált országok száma: 70)