Hazai vállalati hitelezés: fókuszban az adatalapúság és a digitalizáció

Hogyan látja a magyar középvállalatok jelenlegi finanszírozási helyzetét: inkább beruházási, likviditási vagy növekedési célból keresnek most hitelt?

A beruházási hitelek iránti kereslet az elmúlt időszakban megcsappant, a szűkülés igazából az idei év elején volt érzékelhető.

Ennek hátterében a vállalkozások kivárása állhat: megnézték,mire lehet számítani, történik-e változás a kormányzásban vagy nem.

A beruházási hitelek iránti érdeklődés most viszont élénkülőben van, ami azt jelenti, hogy ebből az érdeklődésből valós növekedés az év vége felé és a jövő év elején várható. Az idei év első hónapjait nézve, eddig a likviditási hitelek illetve a folyószámla típusú hitelek domináltak.

Mely iparágakban lát most az MBH bank a legerősebb növekedési és hitelkeresleti potenciált a középvállalati szegmensben Magyarországon?

Egyértelmű, hogy

a tavaly elfogadott uniós agrártámogatások kihelyezése most van folyamatban. Különösen az élelmiszeripar területén dolgozó cégeknél jelentős a hitelkérelmek száma

és a kérelmek összege. Ezek beruházási hitelek milliárdos igényekkel, amelyekhez később egyéb banki szolgáltatás, például faktoring vagy lízing társulhat. A likviditásra vonatkozó hitelfelvétel inkább a termelő cégekre jellemző most: ide tartoznak a klasszikus magyar kis- és középvállalkozások, 10 vagy akár 200 alkalmazottal. Olyan cégek, akik üzemcsarnokkal, gépparkkal rendelkeznek, ám a külső piacuk esetleg beszűkült, és az erős forint sem segített rajtuk – ez az a vállalkozói réteg, amely a folyószámla típusú hiteleket igényli most.

Milyen szerepet kapnak ma a fenntarthatósági és ESG-szempontok a középvállalatok finanszírozásában? Érezhető már, hogy ez befolyásolja a hitelfeltételeket vagy a beruházási döntéseket?

Pár évvel ezelőtt, amikor egyáltalán megtanultuk, hogy mi az az ESG, azt gondoltuk, hogy ennek sokkal gyorsabb felfutása lesz. Tény, hogy volt egy jelentős érdeklődés és fellendülés, ám most úgy látom, az egész világ visszafogta magát ezen a területen. Óriási lendülettel indult el az ESG, ám hamar elkezdtek látszódni a vadhajtásai is. Ésszerű visszarendeződés történt, most egy normális üzletmenetet látok itt.

Nem jött még el az az idő, hogy egy hazai vállalkozás azért ne tudjon beszállítani egy nyugat-európai partnernek, mert nem teljesíti az összes ESG-feltételt.

Mit tanácsolna azoknak a magyar középvállalatoknak, amelyek a következő 1–3 évben növekedni szeretnének: mire figyeljenek leginkább finanszírozási és pénzügyi oldalról?

Tény, hogy a magyar piacon belüli bővülésnek erős korlátai vannak.

A hazai vállalkozások növekedési lehetőségei inkább a külpiacok tekintetében valósulhatnak meg.

Az a magyar cég, amelyik már exportál, annak nagyon oda kell figyelnie a skálázhatóságra: nemcsak az adott vállalkozás termelésében, hanem a finanszírozásában is. Itt jelenhet meg a forgóhitel jelentősége, hiszen ha a cég többet tud a külpiacokra szállítani, akkor a bővülését, erősödését segítheti. Nagyon kitetté tud válni egy exportra termelő hazai vállalkozás, amelynek importálnia kell a termeléséhez szükséges alapanyagokat, a különböző devizákból származó árfolyamkülönbségek ugyanis jelentősek lehetnek. A hosszú gyártási folyamat majd fizetési ciklus jelentősen fel tudja borítani a cash-flow helyzetet. Nemrég 400 forint volt egy euró, most 355 és 360 forint között mozog az árfolyam. Ez nemcsak a hasznot viheti el, de felboríthatja a tervezést,  és akár extra kiadást eredményezhet.

Mi a helyzet azokkal a hazai vállalkozásokkal, akik még nem léptek ki a külpiacokra?

Első lépés a gondos előkészítés, a helyzetfelmérés,

akár a mesterséges intelligencia segítségével: mekkora az igény az adott termékek iránt, kik a konkurensek, milyen árazással kell dolgozni, melyek a minőségi követelmények. Érdemes pármillió forintot szánni a gondos előkészítésre, szóba jöhet egy kutatócég bevonása is, amely pontos elemzést tud adni egy-egy exportpiacról.

Emellett az exportálni kívánó hazai cégeknek fel kell készülniük arra, hogy a külpiacokon a magyartól eltérő szabályozás, követelményrendszer lehet érvényben.

Nem mindegy, hogy valaki Magyarországon vagy éppen Berlinben szeretne nyitni egy éttermet. Sok esetben egy-egy országban a magyarnál szigorúbb rendelkezések vannak érvényben, ezek pedig jelentősen lelassíthatják a folyamatokat.

A másik fontos követelmény  az adatalapúság.

Amíg egy vállalkozás nem digitalizálja a termelését és más területeit, addig nem fogja tudni megfelelően elemezni a saját adatait. Márpedig ezen adatok alapján tud csak megfelelő döntéseket hozni, például arra vonatkozóan, hogy milyen árazással lépjen az adott piacra. Az adatalapúság abban is segíthet, hogy egy vállalkozás megfelelő, megalapozott prognózist tudjon készíteni az esetleges hiteligényére vonatkozóan. Fontos tehát adatszinten tisztában lenni a vállalkozás összes folyamatával.

A digitalizáció tehát kiemelkedően fontos, erre már egyszerűbben rá lehet pakolni egy mesterséges intelligencia alapú asszisztenst is.

Az AI segítség a dolgozókhoz képest akár alaposabban is elvégezheti azt a munkát, amire a vállalkozás tulajdonosának aztán szüksége van a megfelelő döntéshozatahoz.

Jól gondolom, hogy egy vállalkozás adatalapúsága Önöket, a bankokat is segíti a hitelezés folyamatában?

Így van, minél több adat áll a rendelkezésünkre, annál biztosabban tudunk mi is döntést hozni.

A hazai kis és közép vállalkozásoknál koncentrálódik ma ténylegesen a növekedési és export potenciál jelentős része. Hogyan látja ennek a szektornak a termelékenységét, mekkora most a felzárkózási terük az EU átlagához képest?

Összességében nem vagyunk jelentősen elmaradva, ugyanakkor bőven tér a fejlődésre.

Ha a teljes magyarországi kkv-szektort nézzük, benne a kényszervállalkozóktól kezdve egészen a többszáz fős termelő vállalatokig, akkor érdemi a lemaradás a termelékenységben.

Hogyha azonban ebből a halmazból kiveszem a többtízezer egyéni vállalkozót és csak a minimum tíz főt foglalkoztató társas vállalkozási formákat nézem, akkor egyáltalán nem állunk rosszul. Nagyjából ott vagyunk a Visegrádi négyek átlagában. Az biztos, hogy a növekedés lehetősége – főleg ha az exportról van szó – most nem abban rejlik, hogy felveszek még 10 főt a céghez. A létszámbővülés néhány évvel ezelőtt még növekedési lehetőséget jelenthetett például Kelet-Magyarország egyes régióiban, ahol rendelkezésre állt szabad, megfelelő munkaerő. Most már ezekben a térségekben is megváltozott a helyzet. A növekedéshez vezető utat most sokkal inkább a tudatosabb tervezés jelentheti,

például olyan vállalatirányítási rendszer bevezetése, amit korábban az adott vállalat nem használt.

Fontos alap tehát a digitalizáció, esetleg a mesterséges intelligenciával megtámogatva. Összegezve:

a hazai piac meglehetősen zárt és leosztott, tehát az érdemi lehetőségeket most a külpiacok jelenthetik a hazai kis és középvállalkozások számára.