Hazai vállalati hitelezés: fókuszban az adatalapúság és a digitalizáció
InterjúUniverzális pénzintézetként az MBH Banknál minden pénzügyi szolgáltatás elérhető a hazai vállalkozások számára. A középvállalatok hitelezésében az MBH Bank meghatározó szereplő a hazai piacon, a szegmens finanszírozásában szerzett tapasztalataik alapján a Bank szakértői rendszeresen megosztják piaci meglátásaikat. A jelenlegi kilátásokról és fejlődési lehetőségekről kérdeztük Szarka Lászlót, az MBH Bank középvállalati üzletágának hálózatirányításért felelős igazgatóját.
Hogyan látja a magyar középvállalatok jelenlegi finanszírozási helyzetét: inkább beruházási, likviditási vagy növekedési célból keresnek most hitelt?
A beruházási hitelek iránti kereslet az elmúlt időszakban visszaesett, a szűkülés elsősorban az idei év elején volt érzékelhető.
Ennek hátterében a vállalkozások kivárása állhatott: igyekeztek felmérni, mire lehet számítani a gazdasági és szabályozási környezet alakulását illetően.
A beruházási hitelek iránti érdeklődés ugyanakkor most már élénkülőben van, ami alapján az érdeklődés egy része az év vége felé, illetve a jövő év elején tényleges beruházásokká fordulhat. Az idei év első hónapjaiban ezzel szemben elsősorban a likviditási, illetve folyószámla‑jellegű hitelek domináltak.
Az MBH Bank tapasztalatai szerint mely iparágakban a legerősebb jelenleg a növekedési és hitelkeresleti potenciál a középvállalati szegmensben?
Jelenleg zajlik a korábban elfogadott uniós agrártámogatások kihelyezése.
Különösen az élelmiszeripar területén működő cégeknél látunk jelentős hitelkeresletet, mind a kérelmek számát, mind azok volumenét tekintve.
Ezek jellemzően jelentős összegű beruházási hitelek, amelyekhez később egyéb banki szolgáltatások – például faktoring vagy lízing – is társulhatnak. A likviditási célú hitelfelvétel ezzel szemben inkább a termelő cégekre jellemző jelenleg: ide tartoznak a klasszikus magyar kis- és középvállalkozások, 10–200 alkalmazottal.
Olyan vállalatokról van szó, amelyek üzemcsarnokkal és gépparkkal rendelkeznek, ugyanakkor külső piacaik az elmúlt időszakban beszűkültek. Ez az a vállalkozói kör, amely jelenleg elsősorban folyószámla‑jellegű hiteleket igényel.
Milyen szerepet kapnak ma a fenntarthatósági és ESG-szempontok a középvállalatok finanszírozásában? Érezhető már, hogy ez befolyásolja a hitelfeltételeket vagy a beruházási döntéseket?
Pár évvel ezelőtt, amikor az ESG‑szempontok először kerültek igazán fókuszba, sokan gyorsabb felfutásra számítottak. Tény, hogy volt egy jelentős érdeklődés és fellendülés, ugyanakkor nemzetközi szinten is érezhetővé vált egy visszafogottabb megközelítés. Az ESG nagy lendülettel indult el, de hamar megjelentek a túlzások is, ami egy észszerűbb visszarendeződéshez vezetett. Ma inkább egy kiegyensúlyozott, üzletileg is értelmezhető működést látunk ezen a területen.
Jelenleg még nem jellemző, hogy egy hazai vállalkozás kizárólag ESG‑feltételek miatt ne tudjon beszállítani egy nyugat‑európai partnernek.
Mit tanácsolna azoknak a magyar középvállalatoknak, amelyek a következő 1–3 évben növekedni szeretnének: mire figyeljenek leginkább finanszírozási és pénzügyi oldalról?
Tény, hogy a hazai piacon belüli bővülés lehetőségei sok esetben korlátozottabbak, ezért a magyar középvállalatok növekedési pályái gyakran inkább a külpiacok felé nyílnak meg. Azoknál a cégeknél, amelyek már jelen vannak az exportpiacokon, különösen fontossá válik a skálázhatóság kérdése – nemcsak a termelés, hanem a finanszírozás oldaláról is.
Itt jelenik meg a forgóeszköz‑finanszírozás szerepe: ha egy vállalkozás növelni tudja a külpiacokra irányuló szállításait, ehhez megfelelő pénzügyi háttérre is szüksége van.
Ugyanakkor az exportra termelő hazai cégek gyakran importált alapanyagokra támaszkodnak, ami jelentős árfolyamkockázatot hordoz.
A hosszabb gyártási és fizetési ciklusok könnyen felboríthatják a cash‑flow egyensúlyát, a gyorsan változó árfolyamkörnyezet pedig nemcsak a nyereségességet, hanem a tervezhetőséget is befolyásolhatja, akár többletköltségeket eredményezve.
Mi a helyzet azokkal a hazai vállalkozásokkal, akik most gondolkodnak a külpiacokra való kilépésen?
Az első lépés minden esetben a gondos előkészítés és a helyzetfelmérés, amelyet ma már akár adatalapú és digitális eszközök, köztük a mesterséges intelligencia is támogathat.
Fontos felmérni, mekkora az igény az adott termékek iránt, kik a versenytársak, milyen árazással érdemes dolgozni, illetve milyen minőségi követelményeknek kell megfelelni.
Ehhez érdemes megfelelő erőforrást rendelni, és adott esetben külső szakértő vagy kutatócég bevonása is indokolt lehet, amely pontos képet tud adni egy‑egy exportpiacról. Emellett az exportálni kívánó hazai cégeknek fel kell készülniük arra is, hogy a külpiacokon a magyartól eltérő szabályozási és követelményrendszerrel találkozhatnak.
Nem mindegy, hogy egy vállalkozás belföldön vagy egy másik európai piacon kíván megjelenni: sok esetben szigorúbb előírásokkal kell számolni, amelyek jelentősen lassíthatják a folyamatokat. A másik kulcskérdés az adatalapúság.
Amíg egy vállalkozás nem digitalizálja és nem automatizálja a termelését és működésének egyes területeit, addig nehezen tudja megfelelően elemezni a saját adatait. Ezek az adatok azonban elengedhetetlenek ahhoz, hogy megalapozott döntéseket lehessen hozni például az árazásról vagy új piacra való lépésről. Az adatalapú működés abban is segít, hogy a vállalkozás reális prognózist készítsen a várható hiteligényéről.
A digitalizációra ma már viszonylag egyszerűen ráépíthetők mesterséges intelligencián alapuló megoldások is, amelyek támogathatják az elemzési és döntés‑előkészítési folyamatokat.
Ezek az eszközök segíthetnek abban, hogy a vállalkozás vezetője gyorsabban és átfogóbban lássa át azokat az információkat, amelyekre a megfelelő döntéshozatalhoz szükség van.
Jól gondolom, hogy egy vállalkozás adatalapúsága Önöket, a bankokat is segíti a hitelezés folyamatában?
Így van, minél több releváns adat áll a rendelkezésünkre, annál megalapozottabban tudunk döntést hozni.
Az adatalapú működés, különösen, ha digitalizált és automatizált folyamatokra épül, nemcsak a kockázatok jobb felmérését segíti, hanem gyorsabbá és átláthatóbbá is teheti a finanszírozási folyamatot, ami végső soron az ügyfelek számára is előnyt jelent.
A hazai kis- és közép vállalkozásoknál koncentrálódik ma ténylegesen a növekedési és export potenciál jelentős része. Hogyan látja ennek a szektornak a termelékenységét, mekkora most a felzárkózási terük az EU átlagához képest?
Összességében nem állunk jelentős lemaradásban, ugyanakkor bőven van tér a fejlődésre.
Ha a teljes hazai kkv‑szektort vizsgáljuk – az egyéni vállalkozásoktól egészen a több száz főt foglalkoztató termelő cégekig –, akkor valóban érzékelhető a termelékenységbeli különbség.
Amennyiben azonban ebből a körből kivesszük az egyéni vállalkozásokat, és kizárólag a legalább tíz főt foglalkoztató társas vállalkozásokat nézzük, már sokkal kedvezőbb a kép: ebben a körben nagyjából a visegrádi országok átlagához közelít a hazai termelékenység.
Az is látszik ugyanakkor, hogy a növekedés lehetősége – különösen export esetén – ma már kevésbé a létszámbővítésben rejlik.
Néhány évvel ezelőtt bizonyos régiókban még rendelkezésre állt megfelelő munkaerő a bővüléshez, mára azonban ezek a tartalékok is jelentősen szűkültek Ennek fontos alapja a digitalizáció és az automatizáció, amelyet adott esetben mesterséges intelligencián alapuló megoldások is támogathatnak.
Összességében a hazai piac adottságai mellett az érdemi növekedési lehetőségeket ma elsősorban a külpiacok jelenthetik a magyar kis- és középvállalkozások számára.
