Megbánjuk még a külvárosba költözést?

Elemzések2019. feb 13.Növekedés.hu

Az emberek rengeteg időt töltenek ingázással, és jellemzően ezt nagy tehernek élik meg. Elvárható, hogy ezért cserébe megfelelő kompenzációban részesüljenek, például az olcsóbb árak vagy a jobb környezet következtében. Ennek ellenére a kutatók azt találják, hogy minél többet ingázik valaki, annál kisebb a szubjektív elégedettsége az élettel (Stutzer és Frey, 2008).

Mindez pénzben kifejezve azt jelenti, hogy 23 perc utazást (egy irányba) 19 százalékkal nagyobb fizetés tud csak kompenzálni – ahogy azt Stutzer és Frey találta egy német háztartások körében végzett felmérés alapján. Ha az ingázás egyértelműen nagymértékű fizikai és mentális nehézséget jelent az emberek számára, amely egyben komoly stressz tényező is (Koslowsky és szerzőtársai, 1995), akkor miért nem váltanak lakhelyet, hogy jobban érezzék magukat?

Erre több válasz is lehetséges. Egyik lehetséges ok, hogy a háztartásban élők összességében jól járnak, és így az egyéni válaszok torzíthatnak. Például lehet, hogy Ön előnytelennek tartja az ingázást, de partnere és gyermekei viszont élvezik a zöld környezetet. Ez azt jelentené, hogy összességében a család jobban jár a külvárossal, még ha ez Önnek fájdalmas ingázásba is kerül. A másik lehetséges válasz, hogy a költözésnek olyan magas költségei lennének, amit nem engedhetnek meg maguknak az emberek, így hiába lenne jobb nekik, nem tudnak elköltözni. Szintén lehetséges magyarázat, hogy bizonyos etnikumhoz tartozóknak nincs meg a teljes szabadságuk a lakóhelyük megválasztásában a szegregáció miatt.

Habár mindegyik magyarázat önmagában is reális és logikus, Stutzer és Frey szerint az adatok egyik érvelést sem támasztják alá.

  • A magas ingázási idő általában a háztartásban élő többi személyre is negatívan hat az elemzés szerint, így a családtagok boldogsága nem kompenzálhatja az embereket az ingázással járó fáradságokért.
  • A negatív kapcsolat az ingázás hossza és az élettel való elégedetlenség között megmarad azoknál is, akik elköltöztek a vizsgált időszak alatt. Ez azt jelenti, hogy nem ad magyarázatot az a felvetés sem, hogy azért érzik magukat rosszul, mert nem tudnak elköltözni.
  • Végül az etnikai alapú vagy egyéb szegregációt figyelembe véve sem kaptak magyarázatot arra, hogy miért ingáznak sokan.

Ha a racionális magyarázatok nem működnek, lehet, hogy a pszichológia és a viselkedési közgazdaságtan nagyobb sikerrel tudja értelmezni a jelenséget. A kutatók számára a legjobb magyarázatot az a megfigyelés adja, miszerint az emberek rosszul mérik fel, hogyan fogják érezni magukat a jövőben, és hogy mihez mennyire gyorsan alkalmazkodnak (Loewenstein és Schkade, 1999; Frederick és Loewenstein, 1999).

Ennek egyik leghíresebb példája Schkade és Kahneman (1997) kutatása. Megkérdeztek kaliforniai és középnyugati egyetemek diákjait, hogyan érzik magukat általánosságban és különböző szempontok szerint. A kaliforniai és a középnyugati diákok összességében hasonlóan érezték magukat, kivéve, hogy az időjárással elégedetlenebbek voltak a középnyugati egyetemek diákjai (az USA-ban elfogadott, hogy Kalifornia kellemes klímával rendelkezik, míg Középnyugat előnytelennel). A diákoktól azt is megkérdezték, hogy mit gondolnak, hogyan érzik magukat a hozzájuk hasonló, de a másik régiókban tanuló diákok. A középnyugati diákok szerint a kaliforniai diákok jobban érzik magukat általánosságban is, és az időjárással is elégedettebbek. Tehát jól érzékelték, hogy nagy a különbség az időjárás megítélésében a két régió között, de ennek hatását a közérzetre már messze túlértékelték. Egyben alulbecsülték annak a jelentőségét, hogy az emberek hozzászoknák a környezetükhöz, így annak hatása a közérzetükre kisebb lesz idővel.

Ez a kutatás is azt támasztja alá, hogy az emberek általában rosszul mérik fel, milyen érzelmi állapotot idéznek elő bennük különböző események és a környezet, és jellemzően túlbecsülik a kérdéses események hatásait (Loewenstein és Schkade, 1999). A lakhely megválasztása esetében tehát az emberek túlbecsülik a külváros pozitív hatásait és kellemes környezetét, míg az olyan szempontokat, mint például az ingázással járó kellemetlenségek, alulbecsülik, amihez valószínűleg sokkal nehezebb hozzászokni.

Mindenképp érdemes tehát költözéskor végiggondolni, esetleg ki is próbálni az új, távolabbi lakhely hatásait az életünkre, mivel hajlamosak lehetünk túlértékelni az előnyöket, és megfeledkezni a hátrányokról.

Neszveda Gábor, MNB Tanszék blog