1,2 millió autóst mentett meg a hatvan perces szabály

Az elmúlt öt és fél évben közel 1500 milliárd forintot hozott a költségvetésnek az elektronikus útdíjszedés, amelyet az úthálózat fejlesztésére fordíthat az ország. Árbevételét tekintve a NÚSZ bekerült az első öt közé az állami cégek körében.

A tavalyi, 315 milliárd forintos  rekordbevételt elsősorban a forgalom-növekedéssel magyarázta

a társaság sajtótájékoztatóján Bartal Tamás. A tavaly októberi díjemelés – mely révén például a heti matrica ára D1 kategóriában 3500 forintra nőtt – 1,2 milliárd forint plusz bevételt jelentett. A növekvő bevétel összhangban van a gazdaság erősödésével, illetve azzal, hogy folyamatosan bővül az úthálózat és egyre mobilisabb a társadalom.

Ami a döntően a személyautókra vásárolt e-matricát illeti, 2018-ban 14,5 millió darab eladásából bruttó 81 milliárd forint bevétele származott az útdíjszolgáltatónak. Ez az összeg nyolc százalékkal volt magasabb az előző évinél.

Alapvetően minden matricatípusból több fogyott, de a heti (10 napos) jogosultság volt a legnépszerűbb,

az összes eladott matrica kétharmadát tette ki. A növekedés tekintetében viszont az éves országos matricáé az elsőség, tavaly 10 százalékkal többet adtak el belőle, mint egy évvel korábban. A megyei matricák is népszerűek (éves szinten 8 százalékos volt a növekedés), a legtöbb, 1,76 millió darab Pest megyében kelt el. A NÚSZ számításai szerint

több tízezren több milliárd forintot takarítottak meg azzal, hogy a Budapest-Balaton viszonylatban 2-3 megyei matricát vettek más típus helyett.

Miután hazánk fekvése folytán tranzitországnak számít, nem csoda, hogy a matricák 53 százalékát külföldiek – elsősorban románok, németek, osztrákok és szlovákok – vették. Még mindig leginkább a benzinkutakon vásárolják a matricákat az autósok, bár a digitális elektronikus értékesítési csatornák is egyre kedveltebbek. A NÚSZ viszonteladói értékesítik a matricák 98 százalékát.

A 3,5 tonna feletti tehergépjárművek úthasználatából bruttó 234 milliárd forint bevétel folyt be tavaly az e-útdíjrendszer keretében. Ennek 52 százalékát külföldiek fizették, ezen belül 40 százalékban román, 13 százalékban lengyel, 9 százalékban pedig bolgár kamionok használták a fizetős utakat.

Az összes útdíjbevétel mintegy 20 százaléka származik a román felségjelzésű járművektől.

A legnépszerűbb és a legtöbb bevételt adó útvonalak egyébként a következők voltak: M1, M0, M15, M5, M43, M31, M7, M30, M3 és M86.

A NÚSZ idei tervei között szerepel az ellenőrzések fokozása, hiszen különösen a külföldiek szeretnek bliccelni a magyar fizetős utakon. Tavaly 7 milliárd forint folyt be a bírságokból, az e-útdíjak és az e-matricák esetében a pótdíjak mintegy 70 illetve 36 százalékát a külföldiek fizették – tette hozzá a vezérigazgató. Ugyanakkor a NÚSZ-nak nem célja a mindenáron való büntetés, amit a tavaly bevezetett hatvan perces szabály sikere is bizonyít. – Ennek lényege, ha egy autós úgy hajt fel a fizetős útra, hogy valamilyen okból elmulasztott matricát venni, akkor egy órája van a pótlásra. Tavaly az autósok 1,2 millió esetben éltek ezzel a lehetőséggel – nyilatkozta portálunknak Bartal Tamás.

Az ügyfélszolgálat a másik terület, ahol további fejlesztésre készül a társaság. Tavaly több mint 400 ezer magyar nyelvű és 14 ezer idegen nyelvű megkeresést kezeltek, vagyis napi 1100 ügyfélkapcsolattal lehetett számolni. Ez óriási leterheltséget jelent, különösen az e-matricás ügyfélszolgálat munkatársai számára. Mint a vezérigazgatótól megtudtuk, a legtöbben a pótdíjak, a részletfizetési lehetőségek kapcsán érdeklődnek. De

meglepően sokan azért keresik az ügyfélszolgálatot, mert elfelejtették, hogy váltottak-e matricát,

nem tudják, hogy érvényes-e még, vagy melyik kocsira vették meg. Bár elvileg meg kellene őrizni az sms-t, vagy a bizonylatot a matricavásárlásról, a gyakorlat azt mutatja, hogy sokan törlik az üzenetet, vagy kidobják a papírokat. Többek között ezért is érdemes regisztrálni az ingyenes Ematrica.nemzetiutdij.hu weboldalon, mett az autós ott bármikor megtalálhatja a matricája adatait.