Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

Meggyengült vezetők, fogyatkozó támogatás: meginoghat Ukrajna európai védőhálója?

Elemzések20 perceTóth Loretta

Miközben Donald Trump, Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping Kínában tárgyal a világpolitika legfontosabb kérdéseiről, Berlinben az Ukrajnát támogató országok vezetői tartanak csúcstalálkozót a háború lezárásáról és a további támogatásról. A brüsszeli Politico szerint azonban a több mint 35 országot tömörítő koalíciót belpolitikai válságok, meggyengült vezetők és a béketárgyalásokból való kiszorulás veszélye nehezíti. A találkozó így Európa nemzetközi súlyának próbája is lehet.

Miközben az ukrajnai háború lezárásáról folyó diplomáciai egyeztetések új szakaszba léphetnek, egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy az európai országok milyen befolyással rendelkeznek a konfliktus rendezésére. A brüsszeli Politico elemzése szerint a több mint 35 országot tömörítő, Ukrajnát támogató úgynevezett tettre készek koalíciója (Coalition of the Willing) az elmúlt hónapokban jelentősen veszített lendületéből.

A helyzetet különösen érzékennyé teszi, hogy miközben az Egyesült Államok, Oroszország és Kína vezetői közvetlenül tárgyalnak egymással, az európai hatalmaknak továbbra is saját részvételükért kell küzdeniük az Ukrajna jövőjét meghatározó diplomáciai folyamatban.

Berlinben próbálják megerősíteni Ukrajna szövetségeseinek egységét

A Politico elemzésének közvetlen aktualitását a november 19-i berlini csúcstalálkozó adja, amelyre Friedrich Merz német kancellár Emmanuel Macron francia elnökkel és Andy Burnham brit miniszterelnökkel közösen hívta össze az Ukrajnát támogató országok vezetőit.

A német kancellárián rendezett tanácskozásra 37 ország képviselőit, valamint az Európai Unió és a NATO vezetőit is meghívták. A találkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett az amerikai diplomácia képviselői is részt vesznek.

A német kormány tájékoztatása szerint a csúcstalálkozó középpontjában a béketárgyalások összehangolása, Ukrajna háború utáni biztonsági garanciáinak kidolgozása, valamint a további katonai és pénzügyi támogatás biztosítása áll.

Merz korábban jelezte, hogy a résztvevőkkel elsősorban Ukrajna 2027-es katonai támogatásának mértékéről kíván megállapodni. A találkozó jelentőségét növeli, hogy a november 13-i dublini egyeztetésen az európai vezetők már megállapodtak egy közös tárgyalódelegáció létrehozásáról, amelyben az uniós intézmények mellett Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország és az Egyesült Királyság képviselői kapnak helyet.

A berlini csúcs egyik legfontosabb kérdése ezért az, hogy az európai országok képesek lesznek-e a korábbi politikai vállalásokat konkrét katonai, pénzügyi és diplomáciai lépésekre váltani.

Megroppanhat Ukrajna európai védőhálója?

A Politico négy európai kormányzati tisztviselőre hivatkozva arról ír, hogy a koalíció három meghatározó országának, Franciaországnak, Németországnak és az Egyesült Királyságnak a vezetői jelenleg a korábbinál jóval kedvezőtlenebb belpolitikai helyzetben próbálják fenntartani az Ukrajna melletti nemzetközi összefogást.

Emmanuel Macron francia elnök népszerűsége történelmi mélypontra süllyedt, miközben a jövő évi elnökválasztás előtt erősödik Marine Le Pen politikai tábora. A francia belpolitikai bizonytalanság ezért a Párizs által vállalt hosszú távú biztonsági kötelezettségek jövőjét is kérdésessé teszi.

Friedrich Merz német kancellár szintén belpolitikai nyomás alatt áll. Németországban ráadásul az Ukrajnának nyújtott támogatás társadalmi megítélése is egyre megosztóbb.

A brit kormányt július óta vezető Andy Burnham ugyan stabil parlamenti többséggel rendelkezik, de miniszterelnökként eddig elsősorban belpolitikai kérdésekre összpontosított. Elődjével, Keir Starmerrel ellentétben még nem alakított ki meghatározó nemzetközi szerepet.

A Politico értékelése szerint mindez különösen azért jelent problémát, mert a koalíció politikai súlya nagymértékben függ a vezető országok kormányfőinek személyes tekintélyétől és nemzetközi mozgásterétől.

Kína tárgyal, Európa a részvételéért küzd

A berlini találkozóval párhuzamosan a világpolitika figyelme a kínai Sencsenre irányul, ahol Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök háromoldalú csúcstalálkozón egyeztet. A Reuters beszámolójaszerint az európai vezetők attól tartanak, hogy az ukrajnai háború lezárásának és a kontinens biztonságának alapvető kérdéseiben nélkülük születhetnek döntések.

A berlini tanácskozáson ezért Donald Trump két különmegbízottja, Steve Witkoff és Jared Kushner is részt vesz, akik tájékoztathatják az európai szövetségeseket a kínai tárgyalások fejleményeiről. A cél az európai álláspont összehangolása, valamint annak biztosítása, hogy az Ukrajnát közvetlenül érintő döntések előkészítéséből ne maradjanak ki a kontinens vezető hatalmai.

A diplomáciai helyzetet ugyanakkor továbbra is nehezítik az európai országok közötti nézetkülönbségek. Nincs teljes egyetértés arról, milyen biztonsági garanciákat nyújtsanak Ukrajnának egy esetleges tűzszünet után, és milyen feltételekkel vállaljanak közvetlen katonai szerepet.

A novemberi dublini egyeztetést követően ugyan létrejött egy közös európai tárgyalócsoport, amelyben Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Lengyelország vezetői, valamint az uniós intézmények képviselői vesznek részt, tényleges diplomáciai befolyásuk azonban továbbra is kérdéses.

Egyre nagyobb teher Ukrajna támogatása

A diplomáciai befolyás megőrzése mellett Ukrajna finanszírozása is egyre jelentősebb kihívás. Az Európai Bizottság november 18-án újabb, 45 milliárd eurós hitelprogramot javasolt, miközben Ukrajna 2027-es finanszírozási hiányát mintegy 70 milliárd euróra becsülik.

A berlini csúcstalálkozó ezért a további katonai és pénzügyi kötelezettségvállalások szempontjából is meghatározó. A Reuters tudósítása szerint Nagy-Britannia újabb drónszállításokat készül bejelenteni, miközben Lengyelországban katonai gyakorlaton tesztelik, miként vehetnének részt nyugati erők egy későbbi ukrajnai békemegállapodás biztosításában.

A Politico elemzése szerint az Ukrajnát támogató európai koalíció éppen akkor veszít politikai súlyából, amikor a háború lezárásáról szóló nagyhatalmi tárgyalások felgyorsulhatnak. A berlini csúcstalálkozó ezért nemcsak Ukrajna további támogatásáról szól, hanem arról is, hogy az európai országok képesek lesznek-e egységesen fellépni, és érdemi befolyást gyakorolni a kontinens jövőbeli biztonsági rendjének kialakítására.