Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) által közzétett
dokumentáció szerint a jelenlegi alkotmánybíró, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem korábbi rektora is része volt az állambiztonsági nyilvántartásnak.
Mint kiderült, a hálózati nyilvántartó kartonját (6-os karton) 1988. augusztus 8-án állították ki. A karton bejegyzése szerint "hazafias alapon" szervezték be.
Patyi beazonosítása egyértelmű: a dokumentumon az ő születési adatai (1969. március 19., Békéscsaba), akkori "munkahelyeként" pedig a szegedi JATE egyetemi hallgatói jogviszonya, valamint akkori gyulai lakcíme szerepel.
Az Alkotmánybíróság képviseletét megkerestük Dr. Patyi András múltja miatt, ezeket a kérdéseket tettük fel:
1., Morális és jogi alapon összeegyeztethető-e, hogy egy alkotmánybíró korábban egy diktatúra hálózatának résztvevője volt?
2., Tervezi-e a lemondását Dr. Patyi András?
3., Lesz-e testületi álláspontja az ügyben az Alkotmánybíróságnak?
Semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül, hogy egy alkotmánybíró személyes adatai szerepelnek egy nyilvánosságra hozott hatos kartonon. Érdemben reagálni minden körülmény megismerése után fogunk
- közölte az Alkotmánybíróság a tegnapi levelünkre.
Egy, a témában járatos szakjogász, neve elhallgatását kérve, az alábbiakat nyilatkozta lapunknak: annak a kérdésnek a megítélése, hogy morálisan elfogadható-e, ha egy alkotmánybíró korábban állambiztonsági ügynök volt, egy összetett és megosztó etikai, jogi, valamint politikai dilemma, amelyre a társadalomban és a szakmában nincs még kialakult egységes válasz.
Érvek a morális összeférhetetlenség mellett:
az Alkotmánybíróság az állam jogállamiságának és a polgárok alapjogainak legfőbb őre. Márpedig egy olyan személy, aki a diktatúra elnyomó gépezetének tagjaként titkos együttműködést folytatott, nem képviselheti hitelesen a demokratikus értékeket és a morális tekintélyt. Ráadásul a múltbeli ügynöki tevékenység eltitkolása vagy annak dokumentumai potenciális zsarolási alapot jelenthetnek, ami veszélyeztetheti a bírói függetlenséget és a pártatlan döntéhozatalt. Továbbá a demokratikus intézményrendszer megtisztítása (lusztráció) elengedhetetlen lett volna, és a volt ügynökök magas állami tisztségekben való szerepvállalása sérti a diktatúra áldozatainak emlékét és a társadalmi igazságosságérzetet. Ugyanakkor az együttműködés körülményei nagyban eltérhettek.
Különbséget kell tenni azok között, akiket zsarolással, fenyegetéssel vagy kényszerítéssel szerveztek be, és azok között, akik karriervágyból vagy meggyőződésből jelentettek. Más szakértők – köztük a téma kapcsán megszólaló
Péterfalvi Attila – arra figyelmeztetnek, hogy önmagában egy név szereplése a nyilvántartásokban még nem bizonyítja a tényleges, érdemi ügynöki tevékenységet vagy a morális bűnösséget; a dokumentumok pontosságát és a beszervezés hátterét minden esetben egyedileg kell vizsgálni.
Miközben jogi szakértőnk szerint jelentősen csorbítja az Alkotmánybíróság megítélését, hogy egy volt besúgó ül a testületben, addig Magyarországon a hatályos jogszabályok nem zárják ki automatikusan a volt ügynököket az alkotmánybírói tisztségből, így a jövő "nagy kérdése", hogy átesik-e majd egy alkotmánybíró kinevezése előtt nemzetbiztonsági átvilágításon.
Fotó: Balról jobbra Patyi András, Chronowski Nóra és Szabó Marcel alkotmánybírók az Alkotmánybíróság nyilvános ülésén 2026. október 20-án.