Mennyit ér a pénztárcánkban a statisztikai béremelkedés? Beválthatjuk a boltokban is?
ElemzésekAugusztusban tovább gyorsult a hazai bérek növekedési üteme, így a fizetések értéke nemcsak papíron, hanem a boltokban is többet ér. A bruttó átlagkereset növekedése a júliusi 7,5 százalékról r 8,4 százalékraa ugrott, amiből mind a versenyszféra, mind az állami szektor kivette a részét - derül ki Regős Gábornak, a Gránit Alapkező vezető közgazdászának az elemzéséből.
A nettó keresetek látványosan, kerek 10 százalékkal emelkedtek egy év alatt. A bruttó és nettó bér közötti olló a családi adókedvezmények bővítésének, valamint a többgyermekes édesanyák fokozatos adómentességének köszönhetően nyílt tovább a munkavállalók javára.
Mennyit ér mindez a valóságban?
Mivel a pénzromlás üteme mérsékelt maradt, a családok reálbér-növekedést tapasztalhatnak. Az 1,3 százalékos inflációt leszámítva: a bruttó bérek vásárlóértéke 7 százalékkal, a nettó béreké pedig 8,6 százalékkal emelkedett.
A gazdaságban zajló bérdinamikát több egymást erősítő folyamat hajtja. A közszféra részleges bérrendezése mellett az év eleji minimálbéremelés hatása is beépült. Bár a munkaerőpiac némileg lazult, a strukturális munkaerőhiány továbbra is felfelé hajtja a fizetéseket. A minimálbér ráadásul valódi iránytűként (horgonyként) működik: közvetlenül ugyan kevesen kapják, de a teljes vállalati bérstruktúrára komoly felhajtóerővel bír.
Kik jártak a legjobban?
A bruttó és nettó mediánbér (a fizetések középső értéke) az átlaggal megegyező ütemben nőtt, ami arra utal, hogy a bérfejlesztések viszonylag igazságosan, a különböző jövedelmi csoportok között egyenletesen oszlottak meg. Az egyes iparágak között azonban óriásiak a különbségek.
Mi várható az év hátralévő részében?
Az év végéig nem várható éles fordulat, a jelenlegi ütem stabil maradhat. Sőt, az állami szektorban beígért – és abszolút indokolt – bérfejlesztések miatt a decemberi hónapokban még egy minimális gyorsulás is benne van a pakliban. Ez a stabil bérnövekedés adja a lakossági fogyasztás alapját, ami jelenleg a gazdasági növekedés első számú motorja.
A jövő év legnagyobb kérdése az lesz, hogyan reagál a piac a tervezett 14 százalékos minimálbéremelésre, és hogyan alakul a vállalatok munkaerő-kereslete.