Hat százalékos béremelést tervez a vállalatok fele, csökkent a beruházási kedv a kiszámíthatatlanság miatt

A vállalkozói hangulat borúsabbá válásában szerepet játszik az a bizonytalanság, hogy a cégek nem tudják még, milyen konkrét formában valósul meg a kormányzat vállalkozásokat érintő fejlesztéspolitikája, a kkv-knak szóló finanszírozási, pályázati rendszer. Mindez a beruházásokkal kapcsolatban nyilvánul meg a leginkább. Az üzleti hangulat a visszaesés ellenére még mindig 58%-on áll.

A harmadik negyedévben a VOSZ Barométer 52-ről 50%-ra csökkent, így a mutató a 0-tól 100-ig terjedő skálán a semleges tartományába került. Az index visszaesésében főként az játszott szerepet, hogy a Barométer három almutatója közül kettő indikátor, az üzleti hangulatot mérő index, valamint a beruházási hajlandóságot tükröző mutató is csökkent az előző negyedévhez képest.

Nem tragikus a fő index visszaesése, de üzenetértékű

– emelte ki a friss felmérés eredményeit bemutató háttérbeszélgetésen Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, a kutatást készítő Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó társalapító-igazgatója.

A két visszaeső alindex közül különösen az üzleti hangulatot mérő alindex csökkenése volt látványos, miután az előző negyedévhez képest öt százalékponttal csökkent az értéke 58%-ra. Ezzel együtt is, az üzleti hangulat minden eleme – rövid- és hosszú távul kilátások - még így is határozottan a „zöld”, vagyis pozitív tartományban van.

A beruházási hajlandóságot tükröző mutató azonban 3 százalékponttal maradt el a második negyedévi, amúgy is rendkívül pesszimista 30%-os adattól, és süllyedt tovább 27%-ra. A Barométer harmadik alindexe, a pénzügyi helyzetet tükröző alindikátor viszont 62-ről 64%-ra nőtt.

A hagyományosan megkérdezett 400 VOSZ-tag vállalkozás mellett az idén bevezetett újításnak megfelelően 200 nem VOSZ-tag vállalkozás véleményét is szondázták a mostani felmérésben. A nem VOSZ-tagok általános hangulatindexe 49-ről 53%-ra nőtt.

Főbb általános kockázatok

Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos problémák élére a kiszámíthatatlanság került a megkérdezett vállalkozások véleménye szerint. A VOSZ-tag vállalkozásoknál ezen probléma említése a korábbi 14-ről 22%-ra emelkedett, míg a nem VOSZ-tagoknál 15-ről 20%-ra nőtt.

A kiszámíthatatlanság jelensége kapcsán Kozák Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy ez most nem feltétlenül azt jelenti, mint a korábbi felméréseknél, hogy állandóan változnak a vállalkozásokat érintő jogszabályok, hanem inkább azt, hogy a vállalkozásoknak hiányérzetük van az egyértelmű gazdaságpolitikai irányokat illetően. 

A mindennapi üzletmenettel kapcsolatos vállalkozói problémák terén Kozák Ákos kiemelte, hogy a munkaerőhiány lett ismét a leggyakrabban említett nehézség. 

Üzleti hangulat alindex

Az üzleti hangulatot mérő alindex 5 százalékpontos csökkenését az okozta, hogy a mutató minden eleménél visszaesés mutatható ki. A következő negyedévre vonatkozó kilátások mutatója például 67-ről 60%-ra, az éves várakozásoké 70-ről 63%-ra csökkent. Ez még akkor is figyelmet igénylő adat, ha - ahogy az a számokból is látszik - még ezzel együtt is jelentős pozitívumban van az üzleti hangulat, amely az előző negyedévben a felmérés elindulása óta a legmagasabb értéket érte el.A VOSZ-tagok esetében a gazdasági helyzet gyengülését várók aránya 30-ról 44%-ra nőtt, a javulást váróké 30-ról 21%-ra esett. A nem VOSZ-tagoknál 39% számít romlásra, és 23% javulásra. A VOSZ-tagok körében az egyéves kilátások pozitív megítélése 67-ről 57%-ra, a negyedévesé 60-ról 53%-ra esett vissza. A nem VOSZ-tagoknál több az optimista vállalkozás: 61, illetve 62% a kedvező éves, illetve negyedéves kilátásokkal számolók aránya.Az árbevétellel kapcsolatos mutatók kapcsán arra hívta fel a figyelmet Kozák Ákos, hogy a cégvezetők 40%-a valamilyen szintű elmaradással számol a kilátások kapcsán, miközben ez a mutató a korábbi két negyedévben jóval alacsonyabb volt.

Beruházási alindex

A három százalékponttal 27%-ra csökkenő beruházási alindex mutatói közül kiemelhető, hogy új beruházást a VOSZ-tagoknak már csak 26%-a tervezett szemben az előző negyedévi 37%-os adattal. A nem VOSZ-tagoknál a beruházási szándék 29%-os. Az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó friss előrejelzése szerint a beruházások reálértéke idén várhatóan 3%-kal csökken. A felmérés szerint az elbocsátást szükségesnek tartó VOSZ-tagok aránya jelentősen megnőtt, 7-ről 12%-ra. Kozák Ákos szerint ténylegesen nem fog leépítést végrehajtani ennyi vállalkozás, azonban ezt az adatot jelzésértékűnek tartja, miután a veszteségesen működő vállalkozások esetében felmerülhet a leépítés gondolata.

A VOSZ-tag vállalkozások 94%-a már nem tervez további fizetésemelést 2026-ban. Ezzel kapcsolatban Perlusz László elmondta: ilyen alacsony szinten még nem állt ez az erős negyedéves szezonalitással bíró mutató a 2023 óta eltelt évek egyik harmadik negyedévében sem.

Ezt az adatot és az elbocsátást szükségesnek tartó vállalkozások 12%-ra nőt arányát a VOSZ főtitkára azzal magyarázta: ha a cégek a business-to-business forgalom csökkenésével szembesülnek, akkor az árbevétel is vissza fog esni a tervekhez képest, ami miatt a beruházásokat inkább elhalasztják. Ha pedig nincsen beruházás, nem bővül a termelés, akkor előtérbe kerülhet az elbocsátások, a fizetéscsökkentés kérdése.

Pénzügyi helyzet

A pénzügyi helyzetet tükröző, 2 százalékponttal 64%-ra emelkedő alindex a Barométer legerősebb mutatójának számít. A tartalékkal rendelkező VOSZ-tag vállalkozások aránya 46-ról 52%-ra nőtt, amely a tartós bizonytalanság kezelését, az óvatosságot is jelzi Perlusz szerint. Fizetési elmaradást 94%-uk, adótartozást 98%-uk nem jelzett. A nem VOSZ-tagok körében 51% a tartalékkal bíró cégek aránya, a fizetési problémától mentes cégek aránya pedig 91%. 

Minimálbér-emelés

Ez a felmérés is kitért a megszokott alapkérdéseken kívül egy aktuális témára, most a béremelés kérdésére. Amikor a számukra elfogadhatónak tartott jövő évi minimálbér-emelésről kérdezték a vállalkozásokat, a válaszadók 20%-a közölte azt, hogy egyáltalán nem emelne, további 46% legfeljebb 6%-os növelést támogatna. Legalább 7%-os emelést csak a vállalkozások 20%-a fogadna el.

Azt, hogy a minimálbér érje el az átlagkereset 50%-át, a vállalkozások többsége továbbra is támogatná, de csak feltételekkel. A cégvezetők 40%-a a béremelés ütemét a termelékenység növekedéséhez kötné, 31% pedig csak 2027 után, fokozatosan valósítaná meg a célt. Feltétel nélkül, akár már 2027-ben mindössze a cégek 6%-a támogatja, míg 23% inkább nem, vagy teljesen elutasítja.

A jövő évi minimálbér-emelés kapcsán Perlusz László elmondta: bár a kormány és a szociális partnerek között 2024-ben megkötött hároméves béralku eredetileg azt irányozta elő, hogy idén 13, jövőre pedig 14%-kal emelkedik a minimálbér, az ennek egyik fő feltételéül szabott makrogazdasági mutató, a GDP-növekedés alakulása jelentősen elmaradt a kitűzött számoktól. Az eredeti béralku szerint idénre 4,1, jövőre pedig 4,3%-os GDP-növekedést szabtak meg a minimálbér-emelés feltételeként. „Ennek a GDP-növekedési ütemnek csak a töredéke valósult meg” – jegyezte meg a VOSZ főtitkára utalva arra, hogy tavaly 0,3%-kal nőtt a hazai gazdaság, idén pedig az Egyensúly Gazdaságkutató és Tanácsadó előrejelzése szerint 1,6%-os bővülés várható. Annak kapcsán, hogy idén a béralkuban eredetileg megcélzott 13% helyett végül csupán 11%-kal nőtt a minimálbér, a VOSZ főtitkára elmondta: ennél az emelési mértéknél is „majdnem túlnyújtózkodott azon a munkaadói szféra, mint ami a gazdasági realitásokból adódott”.

Vagyonadó

Újságírói kérdésre a vagyonadó tervezetének kérdése is szóba került, amellyel kapcsolatban a VOSZ napokban adta ki első hivatalos állásfoglalását. Perlusz László elmondta: a vagyonadó tervezett kialakítása kapcsán a legnagyobb veszélynek azt látja a VOSZ, hogy a vállalkozói vagyon nem megfelelő módon számít majd bele az adóba, oly módon, hogy az nem lenne tekintettel a valódi működő tőke védelmére és a kisebb, 1-5 milliárd közötti vállalkozásokra. „A tervezet egy kalap alá vesz egy nagyvállalatot meg egy olyan családi vállalkozást, amely 1985-ben GMK-val indult és évtizedek alatt fejlesztették néhány milliárdos összvagyonnal rendelkező vállalkozássá.” – jegyezte meg.

Egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan ágazatok, ahol nagyon kicsi a megtérülési ráta. Ebben az esetben az adó a sajátosságokat figyelembe nem vevő számítási módszere készpénz, így további fejlesztési forrás kivonást eredményezhet a vállalkozásokból, ami beruházásoktól vonhatja el a forrásokat.