Mi vár a magyar társadalomra az ügynökakták megnyitása után? 60–80 ezer név is napvilágot láthat!
ElemzésekHarminchat év adóssága lesz törlesztve azáltal, hogy ma az Országgyűlés elfogadta az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról szóló törvényjavaslatot. Ennek következményeként az ügynökakták nyilvánossá válnak.
A törvény stílszerűen 1956-os forradalom kitörésének 70. évfordulóján, októberben lép hatályba. Ezután megkezdődhet a besúgói hálózatok adatainak internetes közzététele. Szakértői becslések szerint akár 60–80 ezer név is napvilágot láthat.
Ez a horderejű lépés alapjaiban rázhatja meg a magyar mindennapokat. Az alábbiakban sorra vesszük, mi várható a társadalomban a titkok lelepleződése után.
1. Elkésett igazságtétel és a múlt feldolgozása
A társadalomkutatók szerint a törvény legfontosabb hatása az erkölcsi elégtétel lesz az egykori diktatúra áldozatai számára. A megfigyeltek végre tisztán láthatnak: Az érintettek és hozzátartozóik egyszerűsített eljárásban azonosíthatják a róluk jelentő hálózati személyeket és a hivatásos tiszteket.
- Közéleti flusztráció: a közszereplők állambiztonsági múltja korlátozás nélkül nyilvánossá válik. Ez teljesen átírhatja a rendszerváltás óta eltelt időszak politikai, kulturális és egyházi elitjéről alkotott képet.
2. Személyes drámák és családi traumák
A digitális listák élesedésével elkerülhetetlenül megkezdődik a fájdalmas magánéleti szembesülés is.
- Összeomló mítoszok: sokan most fogják megtudni, hogy egykori barátok, köztiszteletben álló kollégák, vagy ami még fájdalmasabb, közvetlen családtagok (házastársak, szülők) jelentettek róluk a belső elhárításnak.
- Morális dilemmák: a társadalomban komoly vitákat fog szülni az ügynöki szerepek árnyaltsága. Különbséget kell tenni az anyagi vagy karrierelőnyökért kéjesen jelentők, illetve a zsarolással, fizikai fenyegetéssel vagy szeretteik védelmében beszervezett kényszerügynökök között.
3. Intenzív történészi munka és digitális forradalom
A levéltári adatok feldolgozását egy civil kontrollt biztosító szakértői bizottság segíti majd. Ez új korszakot nyit a magyar történelemkutatásban.
- Tömeges kutathatóság: megszűnik az a korábbi gyakorlat, hogy a kutatásokhoz különböző támogató állásfoglalások kellettek. Az adatokhoz való hozzáférés joga kiszélesedik.
- Gyorsított digitalizáció: a törvény előírja a történelmi iratok gyorsított digitális feldolgozását. Ezáltal a történelem szakos hallgatók, újságírók és az átlagpolgárok is könnyen böngészhető, online adatbázisokban kereshetnek majd rá a nevekre, lakóhelyekre vagy intézményekre.
Bár az ügynökakták megnyitása rövid távon biztosan felszínre hoz régi sérelmeket, feszültségeket és heves közéleti vitákat, hosszú távon elengedhetetlen a tiszta laphoz. Ahogy a Kormányzati Portál hivatalos közleménye is fogalmaz: a közös múlttal való radikális szembenézés nélkülözhetetlen a demokratikus jogállam működéséhez és a társadalmi bizalom végleges helyreállításához. Magyarország ezzel a döntéssel végre pontot tehet a 20. századi diktatúra egyik legsötétebb, máig ható fejezetére.