MNB: Beszakadhat az építőipar jövőre
ElemzésekA leállított állami beruházások, az építőipari költségek emelkedése, és a magas energiaárak miatt nagyon nehéz év elé néz az építőipar. A gyors drágulási ütem miatt az ingatlanfejlesztői ajánlatok árait már csak 30 napig tudják garantálni - hangzott el az MNB Kereskedelmiingatlan-piaci jelentésének ismertetésén. A kisebb megtérülési hozamok és az emelkedő kihasználatlanság miatt leértékelődhetnek a kereskedelmi ingatlanok.
Nem álltak le a befektetések, de az új beruházásokkal már kivárnak a befektetők – mondta el Nagy Tamás, az Magyar Nemzeti Bank igazgatója a jegybank Kereskedelmi ingatlan-piaci jelentését ismertetve.
Kiemelte, hogy az első félévben még egy gazdasági kilábalás kedvező képét tapasztalhattuk, ami támogatta a gazdasági növekedést és a kereskedelmi ingatlanok piacát, de a kockázatok miatt ez a lendület megtört, jövőre pedig beszakadhat az építőipar teljesítménye.
Ennek legfőbb okai:
- a finanszírozási költségek emelkedése
- az építési költségek drágulása
- az energiaárak emelkedése
- a reálgazdasági kilátások romlása
- a forint gyengülése
- az állami beruházások számának csökkenése.
A termelésgátló tényezők közül az energiaárak és az építési alapanyagárak növekedése volt a meghatározó.
A kockázatok emelkedése végső soron az ingatlanok leértékelődését eredményezheti
- mondta el Nagy Tamás.
Kiemelte, hogy az átlagnál nagyobb infláció egyik oka, hogy miközben a régióban 30, nálunk 50 százalékos az építőipar importigénye, ami a forint gyengülése révén nálunk nagyobb ütemű drágulást okozott.
Az ágazati fejlesztéseknél átlagosan 6-7 százaléponttal drágultak a hitelek. Ezek zömét euróban folyósítják, a forinthiteleknék magasabb a támogatott hitelek aránya, az összes hitel mindössze 9 százaléka volt piaci forinthitel.
A magas, átlagosan 15 százalékosra becsült a távmunka arány miatt harmadával marad el az irodai kereslet a járvány előtti szinttől
- fogalmazott Nagy Tamás.
A korábbi bérleti szerződések kifutása és a már korábban megkezdett új fejlesztések miatt a kereskedelmi ingatlanoknál a kihasználatlansági arány 11 százalékra emelkedett.
Az ipar-logisztikai ingatlanok területén is nőtt a kihasználatlanság, amely jelenleg 6,4 százalékra tehető.
Az irodáknál és az ipar-logisztikai beruházásoknál a következő két évben még kétszámjegyű bővülés várható (11, illetve 15 százalékos növekedéssel)
A kiskereskedelemben a bérleti díjaknál nem volt változás, a budapesti bevásárlóközpontoknál csökkent a kihasználatlanság 6,5 százalékról 5,1 százalékra.
A kereskedelmi szálláshelyek piacáról szólva Nagy Tamás kiemelte, hogy gyakorlatilag duplázódott a vendégéjszakák száma, visszatértek a külföldi turisták.
Idén 2800 új szállodai szoba átadása várható.
A második félévben a rendelkezésre álló jövedelem csökkenése és az energiaárak emelkedése miatt a szállodai forgalom azonban már visszafogottabb lesz az első félévhez képest.
Nagy Tamás kiemelte, hogy az építőipar megrendelésállománya csökkent az állami beruházások leállítása miatt, így 2023-ban az építőipar teljesítménye jóval visszafogottabb lesz.
Az alapanyagok drágulása miatt az építőipari vállalatok 30 napos garanciát vállalnak az ajánlati árakra, az energiaintenzív ágazatokban nagyon magas a drágulás üteme - tette hozzá.
A bankok hitelezésével kapcsolatban kiemelte:
összességében 12 százalékkal nőtt a bankrendszer hitelállománya egy év alatt a kereskedelmi ingatlanok hitelezésénél, de mivel ennek nagyon magas, 80 százalékos a devizaaránya, így árfolyamszűrten jóval kisebb mértékű volt a hitelezés növekedése.
A külföldi tulajdonú bankok anyabankjaikkal és a magyarországi leánybankokkal közös finanszírozás bővült, összesen 9 százalékkal emelkedett a projekthitel aktivitás az első félévben.
A hitelmoratóriummal kapcsolatban kitért arra, hogy a projekthitelek mindössze 2 százaléka került moratóriumba, a hoteleknél azonban ez az arány jóval magasabb, 12 százalék.
Halmozódó kockázatokról beszélhetünk a kereskedelmi ingatlanok esetében. A hitelezési feltételek szigorodtak és a hitelek iránti kereslet is csökkenő tendenciát mutat
- tette hozzá Nagy Tamás.
Az MNB Hitelezési felmérése alapján már az első félév során is szigorodtak az üzleti célú ingatlanhitelek feltételei, a bankok nettó értelemben vett harmada helyezett kilátásba további szigorítást.
A válaszadó intézmények 40 százaléka érzékelt csökkenő keresletet az év első felében, míg a második félévre 58 százalékuk várja ugyanezt - olvasható a jelentésben.
