Kaszálhat a csődhullám a plázák kiskereskedői között, ha jön a tél
ElemzésekA 400 forint közeli euró árfolyam is megviseli a plázákban üzletet bérlő kiskereskedőket, de a téli fűtésszámla sokakat a csődközelbe taszíthat. Sokan azt sem tudják, mekkora összeggel kalkuláljanak, csak annyi biztos, hogy a brutális energiaárak miatt az üzletközpontok emelni fogják a közös költséget éppen most, amikor minden jel arra utal, hogy a vásárlók durván elkezdték meghúzni a nadrágszíjat, így a forgalom is kétséges.
Ahogy a lakosság, úgy a kiskereskedelemben dolgozók is aggódva várják a telet az elszabadult energiaárak miatt. Leginkább a plázák üzlethelyiségeit bérlőknek van okuk az aggodalomra, ugyanis az üzletközpontok eddig sem részesültek a kedvezményes árú energiából.
A plázák jelenleg nem tudják megmondani, hogy mennyi lesz az az energiaszámla az év végén, amit majd ráterhelnek a kereskedelmi egységek bérlőire
- mondja a Növekedés.hu-nak Neubauer Katalin. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint így a téli szezon a kiskereskedők számára teljes vakrepülés lesz, hiszen senki nem tud konkrét számokkal kalkulálni.
Egyes plázák igyekeznek ugyan legalább azzal segíteni, hogy előlegszámlákat kérnek be tőlük az év végi elszámoláshoz, de biztosan csak annyit lehet tudni, hogy idén jelentősen nagyobb összeget kell majd kifizetni, mint az elmúlt évben.
A plázák üzletei után zömmel bérleti és közösköltség díjakat kell fizetniük a bérlőknek, és bár ezek papíron fix összegek, amelyek a szerződésben is szerepelnek,
az üzletközpontok eddig sem alacsony fenntartási költségeit olyan mértékben drágította meg a háborús helyzet okozta energiakrízis, hogy a drágulás megjelenik majd a közös költségben.
Sokan fogják most feladni
Az energiakrízis csupán ez egyik probléma, amivel a boltosoknak számolniuk kell, bár már önmagában ez is elég lesz ahhoz, hogy sok vállalkozás beleálljon a földbe - húzza alá Neubauer Katalin. Csakhogy jelentkezik egy másik baj is, ez pedig az, hogy az elmúlt hetek kormányzati bejelentései, és a szemlátomást sűrűsödő nehézségek hatására
a lakosság villámgyorsan költségtakarékos üzemmódba kapcsolt, és a muszájköltésekre rendezkedett be.
Az MNKSZ főtitkára úgy látja, ezt az éttermek, vendéglátóhelyek már most is a bőrükön érzik, és bár vannak még kisebb tartalékok a háztartásokban, ezeket a lakosság inkább a keménynek ígérkező télre tartogatja, szemben a covid-okozta válsággal, amit a költekezés gyors felívelése követett. Márpedig ezt nagyon hamar megsínylik azok a kereskedők, akik nem élelmiszereket árulnak.
Tehát éppen most, amikor az energia drágulásai miatt még többet kellene eladniuk a boltosoknak, vagy emelniük az áraikon, most bezuhan a forgalom, így a kereskedőknek mindenképpen az árbevételük csökkenésére kell felkészülniük.
Az infláció itt-ott még képes akár a növekedés látszatát is kelteni, de mivel ez nem párosul az eladások volumenének emelkedésével, meglesz ennek a böjtje - mutat rá Neubauer Katalin.
Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy a beszerzési források is brutálisan drágulnak, máris kész a katasztrófa receptje. Jó példa erre a kenyér árának ugrásszerű emelkedése, amely kifejezetten érzékenyen reagál a mostani változásokra.
Csakhogy - amint azt az MNKSZ főtitkára kiemeli - a kenyér egy olyan termék, amit szinte bármennyiért megvesznek az emberek, hiszen az étkezés elengedhetetlen kelléke.
Ezzel szemben egy ruhaboltos már most sem tud árat emelni, hiszen ezzel azt kockáztatja, hogy a megmaradt vevőit is elveszíti.
A ruha, cipő, és a barkács kategóriába eső termékek forgalmazói nagyon nehezen fogják ezt az időszakot átvészelni, de ide sorolhatjuk még a játékboltokat is, bár ezek még a karácsonyi időszakban reménykedhetnek.
A saját üzletben kisebb a baj
Azok a boltok, amelyeket saját tulajdonú, vagy legalább önálló ingatlanokban rendeztek be tulajdonosaik, annyiban kedvezőbb helyzetben vannak a plázák üzleteinél, hogy szabadon szabályozható a hűtésük, fűtésük, adott esetben lehet olyan döntést hozni, hogy húsz fok helyett legyen csak tizennyolc télen, így máris lehet spórolni a fűtésszámlán.
Nyilván a magas energiaárak ezeket a kereskedelmi egységeket is érintik, ugyanakkor sokan már korábban igyekeztek kiváltani a gázfűtést, csökkenteni az energiafelhasználást, és valamilyen mértékben áttértek a megújuló energiaforrásokra.
Mondjuk napelemekkel látták el az üzletet, vagy hőszivattyú-rendszert szereltettek be, a tagvállalataink között is számos ilyenről tudunk - mondja Neubauer Katalin hozzátéve, egy önálló üzletnek mindig nagyobb a mozgástere, mint a plázában lévő boltoknak, ezek csak sodródni tudnak az árral.
Megjósolhatatlan a csődhullám mértéke
Az MNKSZ főtitkára arra a kérdésre még nem tudja a választ, hogy milyen mértékű csődhullámra lehet számítani, hiszen még maguk a vállalkozók is bizonytalanságban élnek. Azt pedig nehéz lesz eldönteni, hogy a közeljövőben bezáró üzletek közül mennyi lesz az, amely ténylegesen az energiakrízis miatt húzta le a rolót.
Nagy számban vannak ugyanis azok a kereskedelmi egységek, amelyek, egyszemélyes, vagy családi vállalkozások, amelyeket idős, a nyugdíjkorhatár közelében lévő tulajdonosok vezetnek, akik a generációváltást nem tudták idejében megoldani, és jelen helyzetben úgy látják, hogy a tervezettnél kicsit előbb befejezik a működést. Akik viszont talpon akarnak maradni, az MNKSZ azt ajánlja, hogy mindent elemezzenek napi szinten, a vállalkozások álljanak készen arra, hogy akár hónapról hónapra új terveket készítsenek, így tudják csak gyorsan lereagálni a változásokat.
- Még csak most fog kiderülni, hogy alakulnak az új gázárak, de az már most látható, hogy
azok a vállalkozások, amelyeknek az energia költséghányada az árbevételük 3-5 százalékát tette ki, azoknak 2023-ban már 12-13 százalékkal kell majd számolniuk, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak.
Ez egy borzasztóan nagy léptékű változás - hangsúlyozza Neubauer Katalin. És ezzel nincs vége a problémáknak, az MNKSZ főtitkára arra is felhívja a figyelmet, hogy a plázák boltosainak jelentős csapást jelent a 400 forint körüli euró árfolyam is, ugyanis a kis boltok üzemeltetőitől jellemzően az uniós fizetőeszközben szedik be a bérleti díjat az üzletközpontok.
A bérleti szerződések jellemzően három-négy évvel ezelőtt köttettek, akkor még 310-320 forint volt egy euró,
nem nehéz kiszámolni, mekkora többletköltséget jelent ez azoknak a kisvállalkozóknak, akik ráadásul a nagy, vevőmágnesnek elkönyvelt multinacionális brandekkel szemben, akiknek az üzemeltetők megengedik, hogy az árbevételük alapján fizessenek bérleti díjat, négyzetméter alapon kell fizetniük, ha van ehhez elég bevétel, ha nincs - húzza alá Neubauer Katalin, mindez pedig elég sötét jövőt ígér a hazai tulajdonú kiskereskedőknek.
