Moszkva új konfliktusra készül - hajókra telepített atomerőművek is vannak az eszköztárukban

Hacsak nem használnak hozzájuk különlegesen fagyálló hűtő-, motorkenő folyadékot, üzemanyagot – nem adaptálják őket a zord klímához. Ahogy a világ éghajlata változik, felmelegszik, úgy válnak ezek az északi területek is mindinkább a nagyhatalmak katonai-gazdasági játszmái színterévé.

Már évtizedek óta vannak „északiasított” altípusú repülőgépek, páncélozott csapatszállítók, harckocsik.

A Rosszijszkaja Gazeta szerint az 1994 ót hivatalosan nem gyártott MiG-31-esnek létezik egy „sarkvidékiesített” változata, amelyet gyakran emelnek fel, amikor híre megy, hogy az amerikai B-1-es nehézbombázók felderítő-védelem-kikémlelő repüléseket hajtanak végre az oroszországi tengerpart mentén.Oroszország egész sarkvidéki fegyvertárat dolgozott ki. Az eredetileg a homokos, sivatagi vidékekre tervezett, néhány kommandóst vivő, könnyű fegyverzetű buggyknak már megvan az orosz északi-sarki változata, amelyen az első kerekeket szántalpak, a hátsó, meghajtott kerekeket lánctalpak alkotják. 

Speciális, az északi sarkkörön túli, az oroszokat monitorozó, katonai aktivitást feljegyző, figyelő szolgálatok

Iyen az Arctic Military Activity Tracker (AMAT Sarkvidéki Katonai Aktivitás Nyomkövető), amely a neves amerikai CSIS katonai-nemzetbiztonsági think-tank programja keretében működik.

A CSIS egyik alapítója Arleigh Burke tengernagy, akiről romboló-hajóosztályt neveztek el. Ezek az osztályú hadihajók szorosan kötődnek a globális nyugati, amerikai rakétavédelem, az Aegis rendszeréhez.

Manapság ismét napirenden vannak, mert ők biztosítják a hajókra és a szárazföldre telepített rakétavédelmi rendszereikkel Európát, Magyarország a sarkvidék felől, keletről jöhető ballisztikus rakéták támadásai ellen.

Magyarország a romániai Deveseluban és a lengyelországi Redzikowoban telepített két, az amerikai haditengerészet által működtetett szárazföldi Aegis-Ashore ellenrakéta-támaszpont ernyője alatt van.Országunk mintegy négyötödét a 2016 óta hadrendben álló romániai, a fennmaradó északkeleti egyötödöt pedig a frissen hadrendbe állított lengyelországi támaszpont védi.

Az Arleigh Burke osztályú rombolókra telepített rendszerek pedig Európa körül, a Földközi-tengeren, az Atlanti óceán északi régióiban állandó mozgásban vannak.

Visszatérve a sarkvidéki hadviseléshez, annak gazdasági indítékaihoz: Oroszország érintett területeinek nagysága: 3,7 millió négyzetkilométer, amelyen mindössze két és félmillióan laknak.

Azaz az Oroszországi Föderáció területének 21,6 százaléka sarkvidék, amelyen a lakosság mindössze 1,7 százaléka él. Moszkva sarkvidéki területeinek ásványkincsei mesések. Itt található a világ még fel nem tárt kőolaj- és földgázkészletének 13 százaléka.Tízmilliárd tonna kőolaj, 1550 trillió köbméternyi földgáz pihen a sarkvidék, az Északi Jeges Tenger sekélyebb partvidéki szárazföldi talpazatában, nem mélyebben, mint 500 méter.

A kőolajkészletek a Bering-szoros, Alaszka közelében összpontosulnak, míg a földgáz főleg a sarkvidék nyugat-szibériai részén található (ahol a Novateknek már hatalmas kitermelő és földgáz-cseppfolyósító – LNG – üzemei működnek).

Oroszország króm és mangánkészleteinek 90, a nikkel, ólom, wolfram, higany 50, az aranykészleteknek 40 százaléka pihen az oroszországi sarkvidéken. 

Az oroszországi sarkvidéki tengerpart hossza több mint 22 ezer kilométer

És csak most látnak hozzá ezen gigászi méretű partszakasz ellenőrzésének megvalósításához, megfelelő radarrendszerrel való ellátásához.

Az idő sürget, a klíma-melegedés folytán csökken a jég kiterjedése, vastagsága, így az amerikai tengeralattjárók könnyebben megközelíthetik Oroszország gyakorlatilag lakatlan északi partvidékeit, és kommandókat tehetnek partra.

És akkor még nem beszéltünk az Oroszország északi jeges tengeri partjai mentén való hajózásról. A világban gyártott cikkek, termékek, alapanyagok kilencven százaléka tengeri úton jut el a felhasználóhoz vagy a fogyasztóhoz.

És mind a Szuezi-csatorna, mind a Panama-csatorna keskeny, korlátozott átbocsátó képességű, nagyon sérülékeny, mindkét tengeri átjáró-kapu a világ kevésbé biztonságos, forrongó vidékein van. Emiatt is hatalmas jelentőséggel bír az Északkelet Átjáró.Oroszország hosszú ideje készül erre, az Európába, az USA keleti partjaira árukat szállító délkelet-ázsiai, kínai, japán, dél-koreai szállítmányozók már szemet vetettek a lehetőségre. Ám az ukrajnai háború, a Nyugat bevezetett szankciói egyelőre fékezik a folyamatot.

Nemcsak a szigorúan vett katonai szempontok dominálnak, hanem az utánpótlás, minden háború talán legfontosabb eleme. Hogyan juttatják el a fegyverrendszerek északi működtetéséhez szükséges kenő-, üzemanyag, karbantartó anyagokat északra?

Hogyan biztosítják nemcsak a megfelelően kiképzett (hidegtűrő) hadviselőket, a katonákat, azok működőképes felszerelését, a hidegben dolgozni képes karbantartókat, a műszaki személyzetet?

A sarkkörön túli terület mintegy 45 százaléka Oroszországnak jut, a fennmaradó 55 százalékon osztozik a két nagy sarkvidéki NATO-állam, az USA és Kanada mellett Norvégia, Dánia (Grönland), Izland – egy kisebb részen Finnország és Svédország.

A világ legnagyobb szigete, Grönland is amerikainak számíthat, hiszen az USA-nak támaszpontjai vannak a zömmel örök jéggel borította, 2,16 millió négyzetkilométeres, 56 ezer lakosú szigeten.

Észak roppant hidegét, nehéz klímáját Oroszország kis méretű, mobil, hajókra telepített atomerőművekkel próbálja ellensúlyozni.A Távol-Keleten, közel Alaszkához, az ötezres lélekszámú Pevek kisvárosát, a körülötte települt kitermelő iparvállalatokat az Északi Jeges-tenger parti város különleges kikötőjébe beúszott, kisebb atomreaktorral működtetett, Lomonoszov akadémikusról elnevezett energiaszolgáltató hajó látja el elektromos-, hőenergiával.

Hogy itt elsősorban katonai jelentőségű létesítményről van szó, azt elárulja, hogy az „energia-hajóra” ugyanolyan kis méretű reaktorokat telepítettek, mint amelyeket az oroszországi termonukleáris robbanófejjel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakétákat hordozó atom-tengeralattjáróit hajtják.

Ezeket a különleges – az amerikaiakénál állítólag üzembiztosabb - reaktorokat avatatlan szem még nem látta.

Mondják, a hajó KLT 40S reaktormodelljét viszonylag alacsony dúsítási fokú (20 százalékos) U-235-ös izotóppal működtetik.

Az amerikai haditengerészeti reaktorok ezzel szemben 96 százalékos, atomfegyver-minőségre feldúsított U-235-ös izotóp üzeműek. Ezek kisebbek, csendesebbek – de veszélyesebbek lehetnek.