Meghúzták a forintot, míg mi ünnepeltünk

Az elmúlt héten meglehetősen változékony volt a forint árfolyama, és ez alól a pénteki nap sem volt kivétel, annak ellenére, hogy a nemzeti ünnep miatt nem volt kereskedés. Ilyenkor rendszerint a forint kis forgalommal szokott gazdát cserélni a nemzetközi devizapiacokon, rendszerint jelentéktelen elmozdulás mellett.

Kis forgalommal mozgatható árfolyam

Előfordult már azonban korábban, hogy épp a kis forgalom, vagyis a szerény likviditás miatt viszonylag kis tétellel is jelentősen elmozdították a forint árfolyamát, ennyiben kedvező volt, hogy a múlt kedden az euróval szemben 400-as szintig gyengülő forintárfolyam szerdán heves erősödésbe kezdett, és csütörtökön is megtartotta az elért nyereséget. Így nem fenyegetett az a veszély, hogy kis forgalommal átlökik a kritikus 400 forintos eurónkénti szinten az árfolyamot.

Euró/forint, 3 hónap. Forrás: stooq.com

Ennek végül pont az ellenkezője történt: a szerdán indult erősödés folytatása képpen a pénteki ünnepnapon újabb jelentős erősödés következett, a hétvégi állapot szerint egy euróért már 393-nál kevesebbet kellett adni a hazai fizetőeszközből. Ez az elmúlt egy év átlagát tekintve még nem erős árfolyam, de a múlt heti hirtelen gyengülést így sikerült teljesen ledolgozni, sőt, két héttel korábbi szintre jutni.

Stabil alapok

A pénteki mozgás hátteréről nem sokat lehet tudni, ugyanakkor logikusnak tűnik, hogy a múlt szerdai fordulat után további erősödés következik, legyen szó ünnepnapról, vagy hétköznapról. A korábbbi gyengülés túlzottnak tűnt annak fényében, hogy a 2022-es helyzettel szemben, amikor az euró árfolyama többször, esetenként jóval 400 forint fölé szaladt, ennek most nem lenne fundamentális oka.

A fizetési mérleg kiegyensúlyozott, sőt, többletet mutat, vagyis az alapvető gazdasági folyamatok szintjén, melyben a legfontosabb az export és az import, ugyanannyi, vagy több euró érkezik a piacra, mint forint. Persze nem biztos, hogy minden exportőr átváltja forintra a kapott eurót, ahogy az is lehet, hogy az importőrők is meglévő euróikból vásárolnak, de hosszabb távon ez a legfontosabb tényező, ami a piacot meghatározza.

Többletforrások, devizatartalék

Kifejezetten sok deviza érkezett be az uniós források révén és az év eddigi részében kibocsátott, az államháztartás hiányát részben finanszírozni hivatott magyar devizakötvények kibocsátásából, ez azonban nem került a piacra, hanem a Magyar Nemzeti Bank váltotta forintra, így a devizatartalékok nőttek meg erősen, 46 milliárd euróra. A devizatartalékok nagysága annyiban van hatással a devizaárfolyamra, mivel bőséges tartalékok esetén biztonságosnak tekintik a devizát, nagyobb a bizalom iránta.

Befektetői hangulat

A forint árfolyama így fundamentálisan stabil lehetne, rövidtávon ugyanakkor a befektetői viselkedés is hatással van rá. Ha a külföldi cégek, elsősorban befektetési alapok magyar részvényeket, vagy forintban denominált állampapírokat vesznek, nagyobb a forint kereslete, így erősödik az árfolyam, ha nagyobb tételben eladnak ezekből, akkor a visszaváltás miatt forint túlkínálat keletkezik, ami gyengítheti az árfolyamot. A közelmúlt mozgásai ilyen jellegűek lehettek, vagyis nagy volt a befektetői hangulat szerepe.

Hazai szereplők várakozásai

Stabil fundamentumok mellett ezek hatása átmeneti, szerepül sokkal kisebb a piacon, mint például a külkereskedelemből adódó váltásoknak, emellett ugyanakkor a belföldi megtakarítók döntései hatással is lehetnek a piacra, akár magánszemélyekről, akár cégekről van szó. Ebben szerepet játszhatnak az egyes devizák közötti kamatkülönbözetek, de akár a további árfolyamvárakozások is: utóbbi szempontjából kedvező, ha nem látunk 4-essel kezdődő euróárfolyamot. Ennek veszélye most úgy tűnik, el is hárult.