Nézőpont Intézet: a magyarok többsége a kormány álláspontját támogatja a kőolajvitában
ElemzésekA magyarok többsége szerint nem Magyarországnak kellene engednie a Barátság kőolajvezeték újraindításáról szóló vitában - mondta a Nézőpont Intézet elemzője legfrissebb közvélemény-kutatásuk eredményét ismertetve az M1 aktuális csatornán szombaton.
Pálfalvi Milán az intézet és a közmédia együttműködésében február 23-24-én, ezer felnőtt telefonos megkérdezésével végzett kutatás eredményei alapján közölte:
a válaszadók 51 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Magyarországnak kellene engednie az olajvitában, 20 százalékuk mondta azt, hogy nem Ukrajnának, hanem Magyarországnak kellene engednie a kérdésben. A kormánypárti válaszadók között sokkal nagyobb azok aránya, akik amellett állnak ki, hogy Ukrajnának kell engednie, a Tisza Párt mögött álló megkérdezettek 34 százaléka véli úgy, hogy Magyarországnak szuverén joga a Barátság kőolajvezetéken megkapni azt az energiát, amire szüksége van.
Az elemző értékelése szerint bár ezekben a számokban is megmutatkozik Magyar Péterék álláspontja, Brüsszel és a Tisza Párt is gyakorlatilag Ukrajna oldalára állt az olajvitában, a Tisza Pártot támogatók ugyanakkor megosztottak: 27 százalékuk véli úgy, hogy nem szabad feladni a magyar álláspontot. Pálfalvi Milán hangsúlyozta: az, hogy az összes megkérdezett többsége a magyar álláspontot támogatja, a magyar családoknak az energiabiztonságáról szóló egyértelmű állásfoglalását jelenti, azt, hogy Magyarországot semmilyen eszközzel nem lehet zsarolni.
"Teljesen egyértelműen azt mondják a magyar emberek is, amit a magyar kormány képvisel, hogy az olajvitában Magyarország nem engedhet és Ukrajnának kell engednie".
- mutatott rá. Hozzátette, ez nemcsak gazdasági, hanem egy politikai és szuverenitási kérdés is. Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy ebben a vitában ott van az igazságosság kérdése is:
"nekünk, magyaroknak jogunk van ahhoz az energiaellátáshoz, ami a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik Magyarországra, erről szerződések is vannak".
Azonban Brüsszel, a Tisza Párt és Kijev ezt
"egy egészen más szemüvegen keresztül nézi";
nem a magyar családok energiabiztonsága kérdéseként kezeli, és nem úgy, hogy Magyarországnak szuverén joga a Barátság kőolajvezetéken megkapni azt az energiát, amire szüksége van. A magyar kormány a stratégiai tartalékok felszabadításával továbbra is biztosítja az energiabiztonságot, ha viszont nem változik meg a helyzet, és Brüsszel, a Tisza Párt, valamint Kijev egyértelműen az olajblokád mellett áll, akkor hónapok múlva energia-árfelhajtó hatás jelentkezhet Magyarországon - jegyezte meg.
Pálfalvi Milán arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemzetbiztonsági okokra hivatkozva elzárkózott egy Magyarország és Szlovákia által felállítandó, uniós szakemberekből álló ellenőrző testület Ukrajnába engedésétől, a Barátság vezeték helyszíni vizsgálatától, az mondta, egyértelmű, hogy Ukrajnának takargatnivalója van. A magyar miniszterelnök egyértelművé tette, információik szerint sem technikai, sem egyéb műszaki oka nincs a kőolajszállítás újraindításának. Az ukrán elnök azt állítja, ez nem így van, és mivel a vizsgálóbizottság felállításával kiderülne, hogy Zelenszkij az, aki nem mond igazat, és a magyaroknak, a szlovákoknak van igazuk, a testület felállítását értelemszerűen nem támogatja - fűzte hozzá.
Ez az ügy pontosan rávilágít arra, hogy itt "két táborra szakadt ez a történet". A Brüsszel-Kijev-Tisza tengely az egyik blokk, amelyik szemben áll a magyar és a szlovák szuverenista hozzáállással.
Mivel Magyarországon választások lesznek, a Brüsszel-Kijev-Tisza Párt blokk célja, hogy megváltoztassák a kormányzati összetételt Magyarországon,
"a Tisza Pártot segítsék hatalomba annak érdekében, hogy Brüsszel érdekét szolgálhassa, és a brüsszeli érdek kiszolgálásán keresztül Ukrajnának a katonai, illetve anyagi érdekeit tudják támogatni"
- mondta Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője.
