Összeomlást hozhat a magát tévedhetetlennek gondoló cégvezető
ElemzésekNem tűri a kritikát, túlzottan magabiztos, saját magát mindenkinél okosabbnak tartja, az ellenvéleményt személyes támadásnak érzékeli, kockázatos vagy rosszul átgondolt döntéseket hoz, képtelen bevallani, ha nincs igaza – ilyen az úgynevezett hübrisztikus vezető, amely rövid aranykor után a teljes csődbe vezethet egy vállalatot. Ezt a vezetőtípust helyezte középpontjába a Magyar Közgazdasági Társaság és a Szervezetfejlesztők Magyarországi Társaságának legutóbbi konferenciája.
A magukat tévedhetetlennek gondoló, túlzottan magabiztos vezetők viselkedésének veszélyeit elemezték ki szervezetfejlesztési szakemberek a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) munkaügyi szakosztályának és a Szervezetfejlesztők Magyarországi Társaságának (SZMT) szakemberei. A valóságtól elrugaszkodott vezetők személyiségjegyeiben közös a kritika és az ellenvélemény elutasítása, ami először a munkatársak motivációjának csökkenését, majd mérgező munkahelyi környezetet, stratégiai hibákat, valamint rosszul kezelt válságokat eredményezhet. Ha azonban a kritikát nem tűrő vezető a helyén marad, az teljes összeomláshoz és az egész vállalat csődjéhez vezethet.
Hogyan ismerhetjük fel az ilyen cégvezetőt?
A hübrisztikus vezető ritkán vagy soha nem fogad el tanácsokat másoktól – húzta alá a konferencián Császár Csaba, az AdaptNow tanácsadó cég ügyvezető partnere, aki szerint az ilyen vállalatvezető inkább olyan kollégákat keres, akik az ő ötleteit végrehajtják. Mint mondta, az ilyen munkatárs nem fogadja el és nem engedi magához a kritikát.
Az ilyen kollégát onnan is könnyen felismerhetjük hogy a tévedését képtelen elismerni, ellenvéleményt nem tűr meg, emellett minden döntését helyesnek tartja. E személyiségtípus maga körül általában olyan végrehajtókat tart, akik fenntartás és megkérdőjelezés nélkül cselekszenek a vezetői utasítás szerint.
Rendszerint a túlzottan nagy kockázatot jelentő döntéseket is keresztülviszik a szervezeten, nem hallgatnak a szakértelemre, és folyamatosan bizonyítani akarják saját nagyszerűségüket.
E vezetőtípus általában egyszemélyben hozza meg a vállalat életét alapvetően befolyásoló döntéseket, ám ha gond adódik, akkor általában másokat hibáztat, nem képes bevallani, ha nincs igaza. Szintén jellemző viselkedésforma, hogy fontos lépéseknél nincs B-terve, hiszen úgy gondolja, hogy az ő elképzelése tökéletes.
Németh Gergely, a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vzeetési Tanácsadó Kft.alapító vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor már kifejlődött a hübrisz, akkor már késő, hiszen általában ezek a vezetők kikerülik az őket ellenőrző szabályokat.
Mint mondta, ez minden kultúrában igaz, és ilyen típusú vezető minden kultúrában fellelhető. A hübrisztikus vezetők rövid távon sikeresek is tudnak lenni – jelezte a konferencián Mármarosi András, az Innovators Partner alapító tagja, az SZMT elnökségi tagja, aki úgy vélekedett: az ilyen vezetőt a túlzott önbizalom mellett arrogancia, a kockázatok figyelmen kívül hagyása jellemzi.
Az ilyen vezetők gyakran nem képesek kontrollálni saját viselkedésüket, amely együtt jár azzal is, hogy a saját motivációikkal, szándékaikkal kapcsolatban nem válaszolnak. A hübriszt olyan alapállás jellemzi , amely megaláz, megszégyenít másokat annak érdekében, hogy kinyilvánítsa vagy kiélvezze saját relatív felsőbbrendűságát – tette hozzá Mármarosi András.
Híres tévedhetetlenek
A Lehman Brothers cég vezetője , Richard Fuld makacsul hitt abban, hogy az általa vezetett vállalat a piac ura, és figyelmen kívül hagyta a kockázatkezelési figyelmeztetéseket. Túlzott eladósodást és kockázatos befektetéseket engedélyezett, miközben elutasította a korrekciót és a külső tanácsokat.
Kritikát nem tűrő vezető volt Fred Goodwin, a Royal Bank of Scotland vezetője, aki szintén agresszív terjeszkedési politikát folytatott, különösen az ANB AMRO bank felvásárlásával, amit túlzott önbizalom motivált. A felvásárlás valójában óriási kockázatot rejtett, és a válság idején a bankot a csőd szélére sodorta. Goodwin ugyancsak nem tűrte maga körül az ellenvéleményeket, túlértékelte saját képességeit, a kritikákat pedig személyes támadásként értékelte.
George W.Bush esetében e vezetési személyiségjegy az iraki invázió előkészítése és végrehajtása során mutatkozott meg. A hübrisz itt azt jelentette, hogy az amerikai elnök és szűk tanácsadói köre tévedhetetlennek gondolta magát, morális felsőbbrendűséggel tekintett saját céljaira, emellett figyelmen kívül hagyott minden ellenvéleményt.
Az Enron-botrány és a tévedhetetlen vezetési stílus szintén összefügg. A vállalat vezetői, különösen Jeffrey Skilling és Kenneth Lay a siker csúcsán túlzott arroganciát mutattak. Úgy hitték, bármilyen pénzügyi manővert meg tudnak indokolni vagy elfedni. Kreatív számviteli trükkökkel hamis profitot mutattak ki a vállalatnál, a figyelmeztetéseket pedig kizárták a környezetükből.
Megoldás: vezetőváltás
Amelyik cég le tudja váltani a hübrisztikus vezetőt, és sikeres generációváltást hajt végre, az túlélhet. Fontos különbséget tenni ugyanakkor a bátor és egészséges önbizalommal rendelkező felelős vezető és a hübrisztikus vezető között, ez utóbbi ugyanis nem tudja megváltoztatni a személyiségét.
