Már nem vagyunk a digitális bennszülöttek országa - Bár az összkép kevésbé szívderítő
ElemzésekKülönösen az alacsony végzettségűek és az idősebb korosztály számára volna fontos a digitális felzárkóztatás hazánkban. Az elektronikus kormányzás terén az uniós átlag felett járunk, az informatikai képzésben viszont korántsem. Nemrégiben jelent meg az Európai Unió digitális fejlettségét elemző jelentés, ami alapján a szakértők a Magyar Közgazdasági Társaság Innovációs Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén feltárták, hogy hol áll Magyarország a digitális versenyképesség terén.
Az EU friss Digital Economy and Society Index (DESI) adatait vizsgálva látszik, hogy hazánk több területen közelít az uniós átlaghoz. Azonban számos mutatóban, például az IoT eszközök (az úgynevezett "okos" mindennapi tárgyak, mint például háztartási gépek, autók) elterjedtségében, a kiberbiztonsági rendszerek alkalmazásában és az informatikai képzések biztosításában komoly lemaradás mutatkozik.Pozitívumként említhető, hogy a legalább alapfokú digitális képességekkel rendelkező lakosság aránya (58,9 %) meghaladja az EU átlagát (56%). Valamint az e-kormányzati szolgáltatások területén is kiemelkedően teljesít Magyarország. 2024-ben az EU átlag ezen a téren 47 százalék volt, míg Magyarországon ez elérte az 57,5 százalékot, ami részben az adóhatóság digitalizációs törekvéseinek köszönhető.
Ugyanakkor a regionális, életkor és cégméret szerinti különbségek már árnyaltabb képet festenek. Például az alacsony végzettségűek körében (Magyarország: 25,1%, EU-átlag: 35,5%), illetve az idősebb korosztályban (Magyarország: 43,7%, EU-átlag: 44,3%) már elmarad hazánk digitális fejlettsége az uniós átlagtól.
Hasonló eltérés figyelhető meg abban is, hogy a vállalatok mekkora arányban biztosítanak ICT (információtechnológiai) képzést a munkavállalók számára. Különösen szembetűnő, hogy a 250 főnél többet foglalkoztató hazai vállalatok csupán 70,7 százaléka nyújt hasonló képzést, míg Lengyelországban ez az arány 87,9 százalék.
- hívta fel a figyelmet a vállalatok digitalizációjának elmaradására Csath Magdolna egyetemi tanár, az MKT Innovációs Szakosztályának alelnöke.
Az innovációs aktivitásban még erősebb a lemaradás; míg az EU-s vállalkozások több mint fele végez valamilyen innovációs tevékenységet, Magyarországon ez az arány csupán 30,2%, amellyel az ország az uniós rangsor végén található.
Magyarországon a termelékenység alakulása szintén aggodalomra ad okot. A vizsgált kilenc üzleti ágazatból amezőgazdaság, az ipar és a feldolgozóipar, valamint a szakmai, tudományos és technikai tevékenységek területén csökkent a termelékenység 2023 és 2024 között. Például a feldolgozóipar esetében az egy ledolgozott órára jutó termelékenység 2015-höz képest 2023-ra ugyan 100,7 százalékra emelkedett, azonban 2024-re ez az érték 98 százalékra csökkent.
A mutatók alapján Magyarország az EU „második felében” helyezkedik el. Ugyanakkor az uniós adatok összessége is kedvezőtlen képet mutat, ha az USA, Kína vagy más ázsiai országok mutatóival hasonlítjuk össze.
A digitalizációról, mint innovációs lehetőségről szóló teljes kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
