Pont 20 éve tag Magyarország az EU-ban : itt a mérleg! 

„20 éve az Európai Unióban – és a jövő” címmel rendezte meg az uniós tagságunk két évtizedét értékelő rendezvénysorozatának első összegző konferenciáját a Magyar Közgazdasági Társaság fórumán.

A konferencia első blokkjának előadói: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter; Martonyi János volt külügyminiszter és Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke voltak.

A szakmai előadásokat Baráth Etele hajdani Európa-ügyi miniszter vezette le, aki a Fejlesztéspolitikai Szakosztály elnöke.

Húsz éve, hazánk európai uniós csatlakozásakor hangzott el az emblematikus mondat:

Nekünk Európa történelmi önazonosságunk kérdése.

Ezt az állítást azóta sok, különböző politikai irányultságú, európai elkötelezettségű, vezető magyar politikustó idézte fel.

„Egy felemelkedett, épületes folyamatról van szó, hiszen a nyolcvanas évek végén, a demokratikus ellenzék megjelenésével 1988-ban megszülettek a polgári demokráciát megalapozó jogszabályok, amelyek a piacgazdaság kialakulását is lehetővé tették” – fogalmazott nyitóelőadásában Baráth Etele volt Európa-ügyi miniszter.

Az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztály elnöke kiemelte:

a csatlakozást követő, elmúlt 20 évben, az EU támogatásával mintegy félmillió projekt valósult meg, több mint 25 ezer milliárd forint értékben, ötszázezernél is több projektet sikerült tető alá hozni, a magyar befektetéseknek több mint 50 százaléka európai uniós támogatással jött létre.

A szakember arról is szólt, hogy az egykori Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció három fő területen jelölte meg világosan a legfontosabb stratégiai irányokat.

Ezek „hívószavai” a következők voltak: egyrészt a versenyképesség, biztosítva az értékteremtés feltételeit mind a társadalom, mind a gazdaság, mind a tudomány és a kultúra képviselőinek, másrészt az igazságosság, erősítve az országon belül a társadalmi, gazdasági és területi kohéziót, harmadrészt pedig a biztonság, a fenntartható fejlődés esélyét teremtve meg Magyarország jelen és jövő generációi számára egyaránt.

Folytatva a múltidézést, Martonyi János volt külügyminiszter előadásában többek között emlékeztetett arra, hogy az Antall-kormány megalakulását követően néhány héttel az első brüsszeli látogatást során az Európai Bizottság elnökével már arról tárgyaltak, hogy Magyarország a lehető legrövidebb időn belül az európai közösség teljes jogú tagja kíván lenni.Szintén a kezdeti, ám annál fontosabb lépések közé tartozott, hogy a szabadkereskedelmi egyezményt kibővítve, az integráció érdekében be kellett vezetni a korlátozásmentes kereskedelmet, az árak és szolgáltatások szabad forgalmát.

Martonyi János megjegyezte azt is, hogy véleménye szerint a csatlakozásnak az előkészítése és a csatlakozási tárgyalások talán az indokoltnál egy kicsit hosszabb ideig tartottak.

Ez persze már történelem és nem befolyásolja, hogy 2004-ben, a rendszerváltozás kezdete után majdnem másfél évtizeddel, Magyarország az Európai Közösség teljes jogú tagja lett.

„2004 április 30-án Brüsszelben voltam és a mai napig őrzöm az egyik belga napilapot, amelynek címlapján a csatlakozó tíz álam zászlója volt látható” – idézte fel a csatlakozás napján megjelent híreket Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.

Majd hozzátette: „20 éve elteltével elképzelhetetlen, hogy hasonló címlappal jelenjenek meg a brüsszeli újságok, ahogyan a magyar sajtó első oldalas hírei is lényegesen más képet mutatnak manapság mint két évtizede.

Ennek az oka nyilvánvalóan nem az, hogy ma kevésbé lennénk európaiak, hanem az, hogy ünnepi közhelyek helyett számvetést kell végeznünk a jövőre vonatkozóan.

Az unió továbbra is annak az ígéretét hordozza, hogy a tagállamok együtt erősebbek lehetnek, és együtt is megmaradhatunk mi magyarok annak, akik vagyunk” – hangsúlyozta a miniszter.

E lehetőséget valóra váltani azonban csak az EU „varázstalanításával” lehetséges, tudatosan és kritikusan viszonyulva az Európai Unió mítoszaihoz. Ez az elkövetkezendő évek legfontosabb kihívása, feladata.

A szakpolitikus kifejtette: az EU-ban két narratíva van. Az egyik az úgynevezett igazodási narratíva, amely szerint csak egyetlen modell ismerhető el európainak, a meghatározó elemeit a francia és a német gazdasági-társadalmi fejlődés jelöli ki.

Ezzel szemben áll a második narratíva, amely szerint 2004-ben a csatlakozó államok, köztük Magyarország Európa újraegyesítését látták, és látják ma is az integrációban.

Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja, az MKT elnöke előadásában beruházási és tőkevonzási szempontból értékelte az uniós tagságot és magát a Közösséget.

Kiemelte, hogy az Unió gazdasági növekedése nemcsak Kínáéhoz, hanem az Egyesült Államokéhoz képest is lemaradt. Példaként említette, hogy a világ vezető húsz techvállalatából csak kettő van Európában bejegyezve.

Az MKT elnöke lényegesnek tartja, hogy amikor megszületik egy hozzánk települő külföldi vállalattal a megállapodás, abba ne csak a termelés szerepeljen kiemelt helyen, hanem a kutatás-fejlesztés is, hiszen a hozzáadott szellemi érték óriási szerepet játszik egy ország életében.

A teljes videót itt lehet megtekinteni.