Tádzsikisztán: vízenergia-nagyhatalom, mégis áramkimaradások sújtják

Tádzsikisztán jelentős kihívásokkal néz szembe az energiaszektorának stabilitását illetően annak ellenére, hogy az ország jelentős megújuló energiatartalékokkal rendelkezik.

Közép-Ázsia egyik legszegényebb országának számító köztársaság villamosenergia-szükségleteinek jelentős részét jelenleg is a megújuló energiaforrások közé sorolt vízenergia felhasználásával állítják elő.

A villamos energia ára ma Tádzsikisztánban társadalmi – és politikai – okokból a tényleges költség alatt van (a tarifatámogatás a legmagasabbak között van a világon). Ennek ellenére a vidéki területeken gyakran energiaellátási gondok figyelhetők meg. Tádzsikisztán energetikai infrastruktúrája mára jelentősen elavult, és számos esetben, különösen télen fordulnak elő hosszú távú ellátási zavarok. Mindazonáltal a 2020-as évek elejére Tádzsikisztán jelentősen csökkentette a földgázimportot (az Üzbegisztánból történő szállítás 2013-as megszakítása után), és növelte az olajellátás arányát.

A villamosenergia-, a kőolaj- és földgázszektor Tádzsikisztánban állami tulajdonban van. A befektetési környezet, amely potenciális befektetőket vonzhat az energiaszektorba, előrehaladást mutat, azonban továbbra is meglehetősen kedvezőtlen.

A megújulóenergiaforrások helyzete ma

Tádzsikisztán jelentős potenciállal büszkélkedhet a vízenergia területén. Közép-Ázsiában e tekintetben az első helyen áll. Az ország vízenergia készletét évi 527 milliárd kWh-ra becsülik. Emellett a tádzsik vízerőművek termelik az ország villamosenergia szükségleteinek 98%-át, melynek köszönhetően Tádzsikisztán a hatodik legnagyobb zöldenergia-termelő a világon.

Függetlensége elnyerését követően az elmúlt három évtizedben Tádzsikisztán 287 nagyobb és kisebb teljesítményű vízerőművet épített fel és modernizálta a korábbi szovjet alapokon nyugvó villamos energiahálózat infrastruktúrájának mintegy 75%-át is.

Az ország nap- és szélenergia-fejlesztése azonban jelenleg még kezdeti szakaszban van. Mindazonáltal a megújuló erőforrások tekintetében Tádzsikisztán a geotermikus energiával és a bioenergiával együtt előrelépést kíván elérni ezeken a területeken is.

Lehetőségek a megújuló energia területén

Tádzsikisztán villamosenergia-termelésének 98%-a vízenergiából származik. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) statisztikai adatai szerint 2015 és 2024 között a megújuló energiaforrások beépített kapacitása 15,8%-kal, azaz 781 MW-tal nőtt elérve az 5738 MW-ot, amely kapacitásnövekedéssel a közép-ázsiai ország jelenleg a világon a hatodik helyet foglalja el a zöld energia arányát tekintve az energiamixben.

Tádzsikisztánban a zöld gazdaság fejlesztésére vonatkozó 2023–2037 közötti stratégia szerint a dokumentum hatályának lejártáig az országban a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergiatermelés 10%-kal fog bővülni. A megújuló erőforrások stratégiai céljaival kapcsolatban Tádzsikisztán elnöke, Emomali Rahmon ugyanakkor kijelentette, hogy Tádzsikisztánban a zöld gazdaság fejlesztési stratégiája alapján az ország 2032-re teljes mértékben meg kívánja oldani a villamos energia termelését a megújuló erőforrásokból, 2037-re pedig „zöld” országgá kíván válni.Szakértők szerint bár Tádzsikisztán hatalmas potenciállal rendelkezik a napenergiahasznosítás fejlesztése terén (évente 260-339 közé tehető a napsütéses napok száma), de a napenergiatermelés teljes technikai modernizációra szorul.

A közép-ázsiai országban ma az egyetlen kereskedelmi potenciállal rendelkező naperőmű 220 kW teljesítményű, és 2020-ban állt üzembe Murghabban. 2025-ben a Szogd tartományban ugyan megkezdődött egy 200 MW teljesítményű naperőmű építése is, de mindezen fejlesztések még messze elmaradnak a szükségestől

Szakértők véleménye szerint a Tádzsikisztánban és más közép-ázsiai országban történő jelenlegi folyamatok a zöldenergiára való átállásban ígéretesnek tűnnek. A közép-ázsiai megújuló energiaforrások fejlesztése a régióra jellemző növekvő villamosenergiahiány körülményei között jelentősen hozzájárulhatnak a hagyományos energiaforrásoktól való függőség csökkentéséhez, a régióban.

Azonban az elért sikerek ellenére a megújulóenergetika fejlődése a közép-ázsiai régióban számos kihívással szembesül. Ezek közé tartozik az energetikai infrastruktúra modernizálásának szükségessége, a magánbefektetések vonzása, a kedvező jogi és szabályozási keret megteremtése, valamint a lakosság tájékoztatása a megújuló energiaforrások előnyeiről.

A cikk szerzője Veres Szabolcs, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója