Merre tart és hogyan fejlődik a megújuló energetika Közép-Ázsia országaiban?
Globál10 évvel ezelőtt került elfogadásra a Párizsi Klímaegyezmény, amely nemzetközi dokumentumot mind az öt közép-ázsiai ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – is aláírta, s amely értelmében mindegyik régiós ország kötelezettséget vállalt az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a megújuló energiaforrások fejlesztésére, bővítésére a saját energiamixben.
A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) adatai szerint a közép-ázsiai országok 2015 és 2024 között meghatározott sikereket értek el a zöld energiára való átállásban.
Például 2023-ban a megújuló energiaforrások teljes kapacitása Közép-Ázsiában meghaladta a 17,3 GW-ot, ami 2018-hoz képest jelentős, 26,6%-os növekedést jelent.
Azonban ezen sikerek ellenére a közép-ázsiai – és itt érdemes hozzátenni, hogy az ázsiai energiaszektor általában – energiaszektor továbbra is túlnyomórészt a fosszilis energiaforrásokra támaszkodik.
De hogyan zajlik és hol áll jelenleg a megújuló energiaforrásokra történő átállás helyzete egy olyan feltörekvő régióban, mint Közép-Ázsia?
Kazahsztán, mint a régiós vezető a megújuló energiaforrások felhasználása területén
Kazahsztánban a megújuló energia ágazat jelentős mértékben csupán az utóbbi egy évtizedben kezdett el fejlődni, fokozatosan egyre előtérbe helyezkedve az ország energiapiacán és energiamixében. Mivel korábban Asztana is ratifikálta a Párizsi Klímaváltozási Megállapodást, és elfogadta a szén-dioxid-semlegességi stratégiát (2060-ra), ezért Kazahsztán számára a megújuló energiaforrások fejlesztésének a dinamikája meghatározó.
Az ország földrajzi fekvésének köszönhetően Kazahsztán jelentős potenciállal rendelkezik a vízenergia, a szélenergia és a napenergia területén egyaránt.
A kazah energiaügyi minisztérium adatai szerint a közép-ázsiai országban jelenleg 133 megújulóenergiát termelni képes létesítmény található. Ezek között 48 szélerőmű összesen 1107 MW teljesítményben, 43 naperőmű 1148 MW kapacitással, 39 vízerőmű 270 MW együttes teljesítménnyel és három biogáz erőmű 1,77 MW kapacitással rendelkezik. A 2023 első felében közölt adatok szerint ezeknek a megújuló energiaforrások 3,35 milliárd kWh villamos energiát termeltek az ország számára.
Kazahsztánban a vízerőművekből származó éves villamosenergiatermelés potenciálját 65 milliárd kWh-ra becsülik.
A vízenergia fejlesztésének legígéretesebb kilátásai az ország déli régióiban vannak, ahol a vízenergia-források közel 65-66%-a található, amelyek a hegyvidéki folyók mentén összpontosulnak. Asztana számára az ilyen jellegű vízerőművek fejlesztése a viszonylag alacsony energiatermelési költségek és a környezeti fenntarthatóság előnyeit kínálja.
Emellett Kazahsztán az északi, sztyeppével borított része hatalmas szélenergia-potenciállal büszkélkedhet, becslések szerint ez több mint 1820 milliárd kWh.
A kazah energiaügyi minisztérium azt fontolgatja, hogy 2030-ig az ország 46 régiójában építenek szélerőműparkokat, amelyek együttes kapacitása meghaladja az 1 millió kWh-t.
Közép-Ázsia területileg legnagyobb országának déli és délnyugati régióiban a napsütés órák száma egész évben magas, ami jelentős napenergiapotenciált is magában foglal. A Közép-Ázsiai Adatgyűjtő és Elemző Csapat (Central Asia Data-Gathering and Analysis Team, CADGAT) adatai szerint
a napelemekkel (fotovoltaikus) kiaknázható energia potenciálja Kazahsztánnak például évi 6684 TWh-ra tehető.
Az évenkénti körülbelüli 2200–3000 közötti napsütéses órák száma mellett a napsugárzás eléri az 1200–1700 kW/m2-t, ami jelentős mennyiségnek számít.
Jelen és jövőbeli tervek
A Kazahsztáni Energiaügyi Minisztérium információi szerint a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia aránya 2024 végére meghaladta a 6%-ot, elérve a 6,43%-ot, ami kétszerese a 2020-as értéknek (3%). Tavaly 8 új projekt került üzembe helyezésre, összesen 163 MW teljesítménnyel. Az elmúlt öt évben az országban stabil pozitív dinamika figyelhető meg: 2021-ben 3,69%, 2022-ben 4,53%, 2023-ban 5,92%, 2024-ben pedig már 6,43%.
Emellett
Kazahsztán további alternatív energiaforrásai közé tartoznak a különböző biogáz-technológiák, a szilárd hulladékok feldolgozása, valamint a Kaszpi-tenger hullámenergiájának, árapály-energiájának és árapály-áramainak hasznosításának kiaknázásra váró lehetőségei is.
2025-ben a közép-ázsiai ország további 9 megújuló energiával kapcsolatos projekt üzembe helyezését tervezi, összesen 455,5 MW teljesítménnyel, ami jelentősen képes lehet megnövelni Kazahsztán energiamixében a zöld energia arányát.
Emellett a kazah kormány tervei szerint, a következő öt évben az országban a megújuló energiaforrások arányát további 15%-kal kell növelni.
Ehhez azonban 2030-ig több új projekt megvalósítására lesz szükség összesen 2258 MW teljesítménnyel, amely, ha megvalósul akkor Közép-Ázsia területileg legnagyobb országában a megújuló energiaforrások összteljesítménye elérheti a 10 GW-t.
A szerző az Eurázsia Központ kutatója.

