Tartanunk kell a nyugdíjkorhatár emeléstől? - Európában egyre tovább kell dolgozni az embereknek

Európa rohamosan öregszik. Már ebben az évtizedben is a 65 év felettiek tették ki az EU-ban a lakosság bő 20 százalékát. Ám ez a mutató 2070-re már fel fog kúszni 30 százalékra.

A munkaképes korú népesség folyamatosan apad.

Az életkorral összefüggő közkiadások emiatt mind magasabbra emelkednek. Már csak azért is, mert ahogy a modern egészségügynek hála egyre tovább élünk a nyugdíjban töltött évek száma is pörög felfelé. Elég csak vetni egy pillantást az alábbi grafikonra.

Várható nyugdíjban töltött évek száma 1970 és 2020 között (OECD országok átlaga)

Piros vonal: Nők; Kék vonal: Férfiak

Hogy a jelenlegi trendek mellett a nyugdíjrendszert fel lehessen tartani, az európai országok kénytelenek időről időre megemelni a nyugdíjkorhatárt. Nálunk a legutóbbi emelési ciklus 2022-ben zárult le: akkor 65 évre emelték az öregségi nyugdíjkorhatárt, úgy hogy a nők 40 év szolgálati idővel is nyugdíjba vonulhatnak.

Ez átlagosnak mondható az Unióban. Nem csak nálunk, hanem például Belgiumban, Luxemburgban és Szlovéniában is 65 évesen lehet nyugállományba vonulni. Az EU-ban a legtovább az olaszoknak, a bolgároknak, a dánoknak és a görögöknek kell dolgozniuk.

Náluk 67 évesen lehet visszavonulni, de például Németországban is közel 66 éves korig kell a kenyérkeresők táborát duzzasztani.

Ezen a téren a francia rendszer a leggálánsabb. Viszont idén hiába voltak ellene heves tüntetések: a 62 éves nyugdíjkorhatárt 2032-től fel fogják tolni 64-re.

Nálunk jelenleg nincs terítéken a további emelés, de a trendek alapján egyértelmű: ami késik nem múlik. Sok uniós országban már be van tervezve a korhatár kitolása. A táblázatunkban mutatunk pár példát. Egyelőre úgy tűnik: a jövő évtized közepén a dánok lesznek a rekorderek. Náluk a korhatár már el fogja érni a 69 évet.

A nyugdíjkorhatár változása néhány EU-s országban

Forrás: Finnish Centre for Pensions