Megéri nyugdíj mellett dolgozni? Mutatjuk a számokat!

Keresetek tekintetében a KSH (2023) a korcsoportoknál a 60 év és afelettieket sorolja egy kategóriába. 

A 60 évesek és idősebbek bruttó átlagkeresete a 2019-es havi 372 ezer forintról 2022-re 515 ezer forintra emelkedett, míg 2023 első negyedévében átlagosan közel 550 ezer forintot kerestek - olvasható a nyugdíjasok foglalkoztatottságával kapcsolatos, az Oeconomus Gazdaságkutató által jegyzett elemzésben.

2019-2022 között a 60 évesek és afelettiek átlagkeresete minden évben meghaladta a teljes, nemzetgazdasági szintű havi bruttó átlagkeresetet. Továbbá 2019 és 2022 között évente átlagosan 12%-kal nőttek a korcsoport bérei, mely megegyezik a teljes nemzetgazdasági szintű éves bérnövekedés átlagos ütemével.

Egyre több munkáltató fedezte fel mind a verseny-, mind a közszférában a nyugdíjkorhatárt átlépő, de még dolgozni szándékozó idős korosztályban rejlő lehetőséget.

1. számú ábra: az utóbbi években feszesebbé vált a munkaerőpiac Magyarországon, nőtt a munkaerőhiány. Forrás: KSH (2023).

Idősödő társadalmunkban – Európában és Magyarországon egyaránt – egyre nagyobb szükség lesz az nyugdíjas korban lévő munkavállalókra, mivel egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra. Az idősödő társadalom is az egyik kiváltó oka a hazai magas munkaerőhiánynak, melyről az előző bekezdésben esett szó.

2. számú ábra: Magyarországon 100 aktív korúra közel 32 fő időskorú jut, mely minimálisan kedvezőbb érték az EU-ban tapasztalt 33 főnél. Forrás: Eurostat (2023).

Összességében a várhatóan növekvő kiadások (nyugdíj, egészségügy, egyéb szociális ellátások) szembeállítva az alacsonyabb gazdasági növekedést előrejelző adatokkal, nyomást gyakorolnak majd az egyes tagállamok államháztartására is.

Hogyan lehet egy nyugdíjast foglalkoztatni Magyarországon?

Legelőször érdemes tisztázni, kiket értünk nyugdíjasok alatt. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és a szolgálati ideje alapján nyugellátásra jogosult. Emellett az is, aki korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesül, aki alkotóművészeti, egyházi, vagy felekezeti nyugdíjat kap, illetve az, aki munkaképtelenségi vagy rokkantsági ellátásra jogosult (forrás: Nyugdíj Másképpen).

Továbbá érdemes és fontos megemlíteni a hazai nyugdíjrendszerrel kapcsolatban egy speciális, korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséget, mégpedig a Nők 40-et. Ennek keretében a nők 40 év jogosultsági idő után elmehetnek nyugdíjba (a 40 év szolgálati időbe beleszámít a munkában töltött idő, illetve a gyermeknevelés évei is). A KSH (2023) adatai szerint 2022-ben közel 28 ezer nőnek állapították meg a korkedvezményes nyugellátást, míg 2012-2022 között 310 ezren vették igénybe a kedvezményt.

Korábban még életben volt a tűzoltók, rendőrök és katonák számára a 25 év szolgálati idő letöltésével járó korai nyugdíjazás, azonban ez 2014. december 31-ével megszűnt. Ugyanakkor még a megszüntetést megelőzően e jogon nyugdíjba vonult személyek is erősíthetik a nyugdíj mellett dolgozók táborát. 

A versenyszférában semmi megkötés nem tiltja vagy korlátozza a nyugdíjkorhatárt elért személyek foglalkoztatását, vagyis annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit tudnak és akarnak.

Ezzel szemben a közszférában a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között. Ők az illetményükre és a nyugdíjukra egyszerre nem jogosultak.

Ide tartoznak többek között a közalkalmazottak, rendőrségi és honvédségi dolgozók, köztisztviselők, bírók, ügyészek, a politikai vagy kormányzati területen tevékenykedők. E tekintetben lehetnek változások a következő években tekintve a munkaerőhiány mértékét Magyarországon, illetve azt a szándékot, hogy a következő években legalább 500 ezer új munkavállalót szeretnének a munkaerőpiacra bevonni.

A közszférában lévő korlátozás hatálya alól kivették a nyugdíjas egészségügyi dolgozókat, továbbá öt közszférás ágazatban – gyermekjólét, gyermekvédelem, szociális ellátás, köznevelés, szakképzés – szintén mentességet kaptak a dolgozni kívánó nyugdíjasok. Az ő esetükben a nyugdíj mellett az illetmény is felvehető.

A 2024. január 1-jétől létrejövő köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban sincs akadálya annak, hogy a köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalók a jogviszonyuk után járó illetményük mellett öregségi nyugdíjukat is megkaphassák.

Fontos látni továbbá, hogy Magyarországon különféle járulékkedvezménnyel ösztönzik a nyugdíjasok foglalkoztatását: mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldalról. 2019. január 1-jétől a nyugdíjas munkavállaló keresetét kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadó (szja) terheli.Tehát a keresetük járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, miközben a foglalkoztató is mentesül a nyugdíjas keresete után a 2022. január 1-jétől változatlanul 13%-os szociális hozzájárulási adó fizetése alól.

Összességében ez azt jelenti, hogy változatlan bruttó keresetet feltételezve a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete 18,5%-kal magasabb, míg a foglalkoztató bérköltsége 13%-kal kevesebb lehet, mint egy nem nyugdíjas, 25 év feletti munkavállaló esetében (a 25 év alattiak szja-mentességben részesülnek).

Ennek egyetlen hátulütője a dolgozó nyugdíjas szempontjából, hogy mivel a keresete járulékmentes, így a nyugdíj melletti munkavégzése nem jogosult nyugdíjának növelésére.

A nyugdíjasok foglalkoztatásának magyarországi tendenciái

Magyarországon a 65 éves vagy annál idősebb foglalkoztatottak száma 2015 óta folyamatosan és nagy dinamikával emelkedik: míg 2015-ben közel 35 ezer 65-74 év közti foglalkoztatottat tartott számon a KSH (2023), addig 2022-ben már közel 110 ezren dolgoztak ebből a korosztályból, vagyis több mint háromszorosára nőtt a létszámuk. 2015-2022 között évente átlagosan 17%-kal emelkedett a 65 éves vagy afeletti munkavállalók létszáma, míg a 15-64 éves korosztálynál ez a dinamika 1-2% között volt a vizsgált években.

Továbbá nemcsak létszámban nőtt a 64 év felettiek foglalkoztatása – ahogy az logikusan következne az idősödő társadalomból –, hanem a foglalkoztatási rátájuk is emelkedett. A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak az adott korcsoportú népességhez viszonyított arányát méri. Ez a ráta a 2015-ös 4,6%-ról (65-69 évesek) és 2%-ról (70-74 évesek) 2022-re 12,8%-ra, illetve 5,2%-ra nőtt Magyarországon, vagyis közel háromszor lett nagyobb 2015-ről 2022-re.

3. számú ábra: 2015 és 2022 között több mint háromszorosára nőtt a 65-74 éves foglalkoztatottak létszáma Magyarországon. Forrás: KSH (2023).

A hungarikumnak számító Nők 40 rendszer is növelheti a nyugdíjasok foglalkoztatását, bár ennek hatása – jellegéből fakadóan – a fenti ábrán nem jelenik meg.

Ugyanis az ezt igénybe vevő hölgyek a korkedvezménynek köszönhetően viszonylag fiatalon, akár már 60 éves koruk előtt nyugdíjassá válhatnak, míg a 3. számú ábrán – a KSH csoportosítását figyelembe véve – a 65 év feletti foglalkoztatottak jelennek meg. Külön arra vonatkozó adatsor, hogy a Nők 40 kedvezménnyel nyugdíjba vonult hölgyek közül mennyien maradtak meg a munkaerőpiacon, nem áll rendelkezésre.

Magyarországon – a nemzetgazdasági szintű trendhez hasonlóan – a 60 év feletti férfiak nagyobb arányban dolgoznak, mint a nők, bármely korosztályt is vizsgáljuk. Szembetűnő a különbség a 60-64 éves férfiak és nők foglalkoztatási rátájában, miszerint a férfiaké 2022-ben 35 százalékponttal volt magasabb.

Erre magyarázat lehet a Nők 40, vagyis, hogy a hölgyek akár már 60 éves korukban (vagy legalábbis 65 év előtt) nyugdíjba vonulhatnak, szolgálati időtől függően. Ugyanakkor ez a nagy különbség a 60-64 év közti férfiak és nők foglalkoztatásában azt is sugallja, hogy kevesebb nő választja a munkát korai nyugdíjazásuk esetén.

Ebben magyarázat lehet, hogy a nők korai nyugdíjazásuk esetén a családi feladatok ellátása felé fordulhatnak: gyermekek (pl. unokák) és az idősebb családtagok (pl. idős szülő(k)) felügyelete, ápolása.

A 70 éves vagy idősebb férfiak 7%-a, a nők 4%-a dolgozik, vagyis elmondható, hogy inkább 70 éves kor alatt vállalnak munkát Magyarországon nyugdíj mellett az emberek - írja az Oeconomus Gazdaságkutató elemzése.

Milyen előnyökkel jár egy nyugdíjas foglalkoztatása?

A gazdasági előnyök:

• a nyugdíjas korúak foglalkoztatása enyhíti a munkaerőhiányt, az idősödő társadalom által okozott problémákat;
• továbbra is hozzájárulnak az idősek a GDP termeléséhez;
• illetve a tudásuk átadásával a humán tőke felhalmozásához, gyarapításához is hozzájárulnak, mely szintén fontos termelési tényező a gazdaságban.

Egyéni szinten több érv is szól a nyugdíjas munkavállalása mellett:

• az első valószínűleg minden nyugdíj mellett munkát vállaló esetében az anyagi biztonság
• Egy hazai nyugdíjpénztár végzett kutatást e témában, melynek eredményei szerint a hazai „jelenleg még aktív korú munkavállalók 37%-a csak az államtól kapott nyugellátásra kíván majd támaszkodni, 20%-a munkával akarja kiegészíteni az ellátást, 11% pedig a korábbi befektetéseiből, és ezek hozamaiból szeretné fenntartani magát idős korában. A kutatásban résztvevők 28%-a pedig bizonytalan ebben a kérdésben” (forrás: Nyugdíj Másképpen).
• az időskori fizikai egészséget segítheti fenntartani bizonyos mennyiségű rendszeres napi munka elvégzése;
• hasonlóan, a mentális egészség és frissesség megtartása, erősítése is az előnyök közé sorolható, mivel a munka révén az idősebb személynek több társas kapcsolata maradhat meg, így nem szigetelődik el a külvilágtól;
• a pszichológia oldalról megközelítve szintén sokat használhat a munka mint napi „értékes feladat” megtartása, amivel továbbra is használ a környezetének az idős személy (mentálisan segíthet az adott személynek ennek tudata);
• ugyanakkor a nyugdíj mint biztos jövedelemforrás melletti munkavégzés annak szabad alakításában is segít: egy 2023-as tanulmányban vizsgálták, miszerint a nyugdíj mellett dolgozó svédek magabiztosabban formálták a munkájukat a saját kedvükre, pl. a munkaidő rugalmasságát vagy épp azt, hogy meddig szeretnének dolgozni a nyugdíj mellett. Itt fontos azonban kiemelni, hogy ez a jelenség elsősorban a fejlett országokra vonatkozik- írja az Oeconomus Gazdaságkutató.