Vámháborúk, határzár, amerikai birodalom – Mit hozott a világnak Trump első esztendeje?

Közel egy évvel ezelőtt kezdte meg Donald Trump a második elnöki időszakát és bízvást mondhatjuk: fergeteges esztendő volt ez, főleg a vége. Kezdjük az értékelést azzal, ami egy elnök számára is bizonyára a legfontosabb, hogyan látják az amerikaiak az első év eredményeit?

A „gyönyörű törvény” utóhatásai

A Fehér Ház szerint 2025 a „győzelmek éve” volt. A hivatalos listák 654 ezer új munkahelyet, 4,3 %-os harmadik negyedéves GDP‑növekedést és történelmi mértékű bérnövekedést sorolnak fel a kékgalléros munkakörökben. A munkanélküliség 4,4 %-ra mérséklődött, az infláció 2,4–2,7 % között stabilizálódott, a gázárak pedig negyvenhárom államban jelentős mértékben estek. Az elnök legjelentősebb törvényhozási sikere az elmúlt évben – One, Big Beautiful Bill Act – a „nagy, gyönyörű” költségvetési törvény – a 2026-os gazdasági kilátásokat is formálja. A tavaly július 4-én aláírt adócsomag a Bloomberg szerint összesen 30-100 milliárd dollárnyi visszatérítést juttat a háztartásoknak, ami rövid távon élénkítheti a fogyasztást.

A kormányzati műszerfalon azonban a mutatók nem mindig azt mutatják, amit a hivatalos narratíva sugall. A FactCheck.org szerint a 2025‑ös foglalkoztatás bővülése mindössze 473 ezer munkahely volt, ez pedig jóval kevesebb, mint a megelőző időszak 1,78 milliója. Mindent egybevetve a Reuters szerint mindössze a lakosság 36 %-a értékelte pozitívan Trump gazdaságkezelését. A Fox News saját felmérése is azt mutatta, hogy a választók 72 %-a a vámokat árfelhajtó tényezőnek tartja, 55 % pedig úgy érzi, hogy családi pénzügyei romlanak. Az adócsökkentések és az egyes ágazatokban elérhető nyereségek okot adhatnak ugyan az optimizmusra, ám a növekvő munkanélküliség és a magasabb háztartási költségek sokat ronthatnak a helyzeten. Ahogy a Bloomberg fogalmazott: az amerikai gazdaság jó úton halad a mérsékelt növekedés felé – de ez az út jóval keskenyebb és törékenyebb, mint amit Trump elnök egy évvel ezelőtt vélhetően látni szeretett volna.

A migráció elleni harc sikerei

A migráció visszaszorításában Donald Trump nyugodtan hirdethet győzelmet: a déli határon az illegális átlépések 87 %-kal estek vissza. Ahogyan Magyarország a 2015-ös migrációs válság során, az Egyesült Államok egy évvel ezelőtt jelentősen megerősítette a déli határ védelmét. Ennek köszönhetően Donald Trump második elnöki ciklusa alatt mintegy 90 százalékkal sikerült csökkenteni az illegális határátlépések számát - fogalmaz az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya. Az elemzés szerint a 2025-ös visszaesés Donald Trump első hivatali napján hozott elnöki rendeleteinek köszönhető. Ezek keretében országos migrációs vészhelyzetet hirdetett, felfüggesztette a belépési engedélyek kiadását, újrakezdte a déli határzár építését, szövetségi razziákat indított, a még nyílt szakaszon szenzorokat telepített, illetve a katonaság és a nemzeti gárda bevonásával megsokszorozta a járőrök számát. Az Egyesült Államokban jelenleg a különböző becslések szerint 10-35 millió illegális bevándorló tartózkodik, vagyis a 347 millió fős lakosságának 3-10 százaléka. Az ellenőrizetlen migráció a fegyver- és embercsempészet, a drogkereskedelem és a szervezett bűnbandák miatt komoly problémát jelent a világ legnagyobb gazdaságú országának déli és óceánparti államaiban.

Erősödő birodalmi törekvések?

Trump második elnökségének egyik legszembetűnőbb sajátossága a protekcionista stratégiák radikalizálódása. A Fehér Ház szerint a vámtarifákkal kapcsolatos politika 2009 óta a legalacsonyabb szintre csökkentette a kereskedelmi mérleghiányt, 300 milliárd dolláros bevételt generált. Új kereskedelmi egyezményeket születtek az EU‑val, Kínával és más partnerekkel. A ShareAmerica az eredmények között azt hangsúlyozza, hogy az LNG‑export révén az Egyesült Államok a globális energiabiztonság kulcsfontosságú szereplőjévé vált, miközben a NATO‑országok vállalták, hogy GDP‑jük 5 %-át fordítják védelemre.

Donald Trump első éve forradalmi változásokat hozott a világban, ami alapvetően változtatta meg a nemzetközi szabályozáson alapuló, ENSZ központú korábbi rendszert. Az amerikai elnök hivatalba lépése óta eltelt évben az Egyesült Államok visszatért a XIX. század eleji Monroe-doktrínához, vagyis az Egyesült Államok hatalmi pozíciójának megerősítéséhez, ami katalizátorként hatott a világpolitikai változásokra. Ezzel együtt jár a nyugati civilizáció hasadása, vagyis Európa és Amerika távolodása, ami nem jó hír Európának, mert így veszít a versenyképességéből

- ezt Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója mondta a Magyar Külügyi Intézet (MKI) napokban megtartott panelbeszélgetésén. Byrappa Ramachandra, az MKI vezető kutatója pedig azt emelte ki, hogy Donald Trump hivatalba lépésével felerősödtek az Egyesült Államok birodalmi törekvései, ami nem csak területi expanzió formájában ölt testet, hanem a digitális, a kulturális és a pénzügyi teret is egyre inkább dominálja. Amerika vámpolitikája is ezeket a birodalmi törekvéseket szolgálja.

A panelbeszélgetésen ugyanakkor az is elhangzott, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok különlegesen jónak mondhatóak, ami elsősorban a két vezető, Donald Trump és Orbán Viktor miniszterelnök személyes kapcsolatának köszönhető. Jelentős eredmény, hogy egy tízmilliós ország vezetője közvetlen partnerként tud tárgyalni a világ legnagyobb hatalmú emberével, ami semelyik más hasonló méretű európai ország esetében nem mondható el.

Egy év után a kép tehát összetett: Trump adminisztrációja gyors, látványos lépéseket tett – határzár, tarifák, technológiai dereguláció, bérek növekedése –, de ezekhez társulnak a lassúbb mértékben jelentkező költségek. A rövid távú adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a GDP növekszik, az infláció mérséklődik, a tőzsde szárnyal és a határátlépések meredeken zuhannak, azaz minden azon múlik, mit látnak a választók: félig tele van, vagy félig üres az a jelképes pohár, amiről jövőre nyilatkozhatnak a félidős választásokon.