Nagyot kaszáltak az amerikai olajvállalatok: jön a különadó?

A növekvő üzemanyagárak miatt 40 éves rekordot ért el az amerikai infláció és várhatóan augusztusra gallononként 6 dollárra emelkedik majd a benzin ára az országban. Emiatt Joe Biden elnök arra kérte az ország olajtermelőit, hogy nyissák meg a csapokat ezzel csillapítva az áremelkedést.

A járvány előtti szinten a termelés

Azonban ezt, a korábbihoz képest egyébként merőben eltérő álláspontot jelentő kérést – hiszen Joe Biden korábban a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítását ígérte – az iparág szereplői eddig nagyrészt figyelmen kívül hagyták - derül ki a Makronóm Intézet amerikai piacot érintő friss összefoglalójából.

A kormányzat igyekezett megállítani az áremelkedést azzal, hogy rekordmennyiségű nyersolajat engedett ki az ország stratégiai tartalékaiból,

feloldott bizonyos szennyezésellenes szabályokat, és a közel-keleti termelőkre támaszkodott, hogy azok növeljék a kitermelést. Mivel azonban az árak megállíthatatlanul tovább emelkednek, a Fehér Ház sürgetni kezdte a hazai ipart, hogy növelje a termelést, amely

a múlt hónapban napi 11,6 millió hordó volt, de ami még mindig jóval a járvány előtti, közel 13 millió hordós napi csúcs alatt van.

A fúrótornyok és fúróflották száma egyébként emelkedni kezdett a világjárvány mélypontja óta, amikor a negatív amerikai olajárak arra kényszerítették az üzemeltetőket, hogy a fékre lépjenek. Mindazonáltal a növekedés nagyrészt a kisebb magánüzemeltetőknek tudható be, akikre nem nehezedik olyan nyomás a részvényesek részéről, mint a nagyobb állami társaikra.

Jól járnak a magas olajárakkal

A nagy olajtársaságok a befektetői követeléseket a Fehér Ház követeléseivel szemben meghallgatják: az S&P Global Commodity Insights szerint 

az üzemeltetők által idén megtermelt bevétel magasabb lesz, mint az elmúlt két évtizedben összesen megkeresett összeg.

A FactSet vállalathoz tartozó BTU Analytics tanácsadó cég kutatása szerint 

az amerikai olajkitermelés kétharmadát adó, 32 tőzsdén jegyzett olaj- és gáztermelő nagyvállalat nyeresége idén elérheti a 90 milliárd dollárt, szemben a 2021-es 37 milliárd dollárral.

Egyes amerikai tisztviselők azzal érvelnek, hogy az iparág profitorientált működése csupán néhány szereplőnek előnyös, miközben a fogyasztók a legnagyobb elszenvedői a jelenlegi helyzetnek.

Különadó az olajtársaságoknak?

Az olajipari vezetőknek jelenhelyzetben szembe kell nézniük a különadókkal kapcsolatos washingtoni törekvésekkel, amelyek csökkentenék az energiaipar nyereségét. 

Egy több mint 30 törvényhozóból álló csoport a napokban szorgalmazta, hogy

a Kongresszus szavazzon egy új olajadóról.

Ennek kapcsán Joe Biden amerikai elnök június 10-i nyilatkozatában az olajtársaságokat bírálta, mondván, hogy szándékosan visszatartják a további fúrásokat, hogy felpumpálják az olaj- és részvényárakat.

Ez a helyzet a demokraták részéről felhívást váltott ki, hogy a nagy olajipari cégekre kivetett nyereségadóval segítsenek azokon, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy autóval közlekedjenek vagy fűtsék az otthonukat.

A kormányzati cél évi 45 milliárd dollár bevétel lenne, amelyből a fogyasztóknak szánt juttatásokat finanszíroznák.

Bár az elemzők és az olajipari vezetők nem számítanak arra, hogy a váratlanul felmerülő adót elfogadják,

Nagy-Britannia nemrég 25%-os olajnyereség-adót vetett ki a fogyasztók energiaszámláinak ellentételezésére, ami reményt adhat az adót javasló egyes amerikai törvényhozóknak is.

Brutális osztalékok

A különadót támogatókat az az elképzelés motiválja, hogy

az amerikai energiaipari vállalatok a magas árak és bevételek fenntartása érdekében visszafogják a termelést.

A Wood Mackenzie energetikai tanácsadó cég szerint a vállalatok az első negyedévben mintegy 9,51 milliárd dollárt juttattak vissza a befektetőknek.

A Reuters elemzése szerint,

ha az olajtermelők a 9,51 milliárd dollárnyi negyedéves osztalék felét új fúrásokra költötték volna, az mintegy 660 új palakutat finanszírozhatna

az Enverus energetikai technológiai cég tavalyi átlagos költségeivel számolva (7,14 millió dollár palakutanként).

A BTU Analytics szerint a termelés olajmedencénként változik, de egy új kút naponta átlagosan mintegy 672 hordó olajat tud kitermelni. A további kutak és az átlagos új palaolaj-kibocsátás alapján a termelés mintegy 450 000 hordó/nappal növelhető lenne. Ha a teljes amerikai olajkitermelés utolsó három havi átlagát vesszük alapul, ami 11,44 millió hordó/nap volt, ez a mennyiség csaknem 4 százalékkal tudta volna növelni a kitermelést egyetlen negyedév alatt.

Így akár 16 százalékos kapacitásbővülést is jelenthetne éves szinten.

A termelők azt is állítják, hogy a növekvő inputköltségek és az ellátási lánc korlátai miatt nem tudják egyik napról a másikra visszaállítani a termelésüket, még ha akarnák sem. A teljes elemzés itt érhető el.