Átrendeződik az Európába tartó migráció

Noha a szigorodó európai határvédelem és a harmadik országokkal kötött migrációs megállapodások következtében csökkent az illegális határátlépések száma, az embercsempészek alkalmazkodnak az új helyzethez - írja friss elemzésében a Migrációkutató Intézet. A fokozott ellenőrzések következtében alternatív, hosszabb és kockázatosabb útvonalak felé terelődik az Európába tartó migránsok mozgása.Mauritánia helyett egyre többen próbálnak átkelni a Kanári-szigetekre Gambiából és Guineából. Nemzetközi szervezetek arra is figyelmeztetnek, hogy az Öböl-
menti országokba tartó afrikai migránsok is Európa felé vehetik az irányt az iráni háború következtében.
Új útvonalak már 2025-ben is kialakultak, amelyeken az elmúlt hónapokban tovább erősödött a forgalom: különösen nagy számban érkeznek Kelet-Líbiából Kréta szigetére, az olaszországi területek közül pedig már nem csupán Lampedusán koncentrálódnak az érkezések, hanem megoszlanak több régió között. A
Nyugat-Mediterrán térségben Marokkó mellett Algéria vált számottevő kibocsátó- és tranzitországgá.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) 2026. márciusi jelentése szerint az év első két hónapjában a fő migrációs útvonalakon 52 százalékkal mérséklődött az irreguláris határátlépések száma az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb csökkenést a nyugat-afrikai útvonalon mérték: a Kanári-szigetekre 83 százalékkal kevesebben, összesen 1 215-en érkeztek. A közép- és a kelet-mediterrán vonalakon 50 százalékos csökkenést jelentett az ügynökség,míg a nyugat-balkáni folyosót 38 százalékkal kevesebben használták. A nyugat-mediterrán útvonal azonban kivételt képez, ott 9 százalékos növekedést mértek. Két hónap alatt több mint 11 ezren próbáltak bejutni az Európai Unió területére, zömében afgán, bangladesi és algériai állampolgárok.

Noha az érkezések száma Európa-szerte csökken, az elvándorlási szándék – különösen Afrikában – továbbra is magas, sőt bizonyos térségekben növekszik. Az afrikai lakosság jelentős része továbbra is komolyan fontolgatja az Európába való eljutást, függetlenül attól, hogy egyes új útvonalak még veszélyesebbek. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) 2026. április 7-én arról számolt be, hogy év eleje óta közel ezer ember vesztette életét a Földközi-
tengeren való átkelés során. „Ez az egyik leghalálosabb évkezdet 2014 óta” – hangsúlyozta a közlemény. Az illegális migráció mérséklése érdekében az
Európai Unió tagállamai a menekültügyi eljárások kiszervezésén dolgoznak – ahogy azt a rövidesen életbe lépő migrációs paktum is előirányozza. Az
uniós stratégia egyik fő pontja a visszatérési központok létrehozása az Európai Unión kívüli országokban. E létesítményekben helyeznék el a kiutasított menedékkérőket, valamint azokat, akik más okból nem jogosultak az Európai Unió területén maradni. A migránsok a központokban a kitoloncolásig várakoznának, ahonnan a származási-, vagy egy kijelölt biztonságos harmadik országba küldenék vissza őket. Miután az Európai Parlament lehetővé tette a visszatérési központok létesítését, Dánia, Ausztria, Görögország, Németország és Hollandia közös listát állított össze a lehetséges partnerekről. A felsorolásban afrikai országokon kívül Montenegró, Örményország és Üzbegisztán is szerepelt.