Fennmaradó migrációs nyomásra és új útvonalak megnyílására figyelmeztet a Frontex
ElemzésekUgyan több Európába irányuló irreguláris migrációs útvonalon csökkent a forgalom, de a számok összességében továbbra is magasak – hívta fel a figyelmet a Frontex. A Nyugat-Balkánon és a kelet-mediterrán útvonalakon tapasztalt visszaesés mellett új útvonalak jelentek meg Kréta és a Baleár-szigetek felé, miközben Olaszországba is többen érkeztek.
2025 első hét hónapjában - az elmúlt év hasonló időszakához képest - 18%-kal esett vissza az illegális határátlépések száma: az Európai Határ-és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) összesen 95 200 irreguláris határátlépést regisztrált.
A legnagyobb forgalmat a közép-mediterrán útvonalon mérték, amelyen keresztül 36 683 migráns érkezett, ami 9%-kal magasabb létszámot jelent 2024 ugyanezen időszakához képest. Többségük helyi csempészcsoportok segítségével Líbián keresztül érkezett olyan országokból, mint Banglades, Eritrea és Egyiptom.
Még nagyobb, 11%-os növekedést mértek a nyugat-mediterrán útvonalon, amelyen keresztül 8 494-en léptek be Európába, főként algériaiak, szomáliaiak és marokkóiak. Egy ilyen út ára 900 és 20 000 euró (kb. 354 000–7 874 000 forint) között mozog.
Jelentős visszaesés tapasztalható eközben a nyugat-balkáni útvonalon, ahol 47%-kal csökkent a forgalom az előző évi adatokhoz képest. 2025 első hét hónapjában itt 6 543 illegális határátlépést regisztráltak, az útvonal különösen a török, afgán és szír állampolgárok körében népszerű. 46%-kal esett vissza a Kanári-szigeteket érintő nyugat-afrikai útvonal forgalma is: ezen keresztül 11 575-en érkeztek zömében Maliból, Szenegálból és Guineából. A Frontex közölte, hogy
a csökkenés hátterében a tranzitországok és az Európai Unió közötti határvédelmi és egyéb együttműködései állnak.
Brüsszel 2023-ban Tunéziával, majd 2024-ben Egyiptommal, valamint Libanonnal, Mauritániával és Líbiával kötött megállapodásokat, amelyek értelmében az uniós fejlesztési és pénzügyi támogatásokat biztonsági, illetve migrációs együttműködéshez kötik.
A fokozott ellenőrzések következtében viszont új útvonalak is nyíltak.
A Kelet-Líbiából Krétára vezető útvonalat 2025-ben már több mint 10 000-en vették igénybe. A migrációs nyomásra válaszul Görögország egy sor intézkedést vezetett be: július 14-én három hónapra felfüggesztette az Észak-Afrikából hajón érkezők menedékkérelmeinek elbírálását és növelte hatósági jelenlétét Líbia felségvizei közelében. A korábbinál népszerűbbé váltak belépőpontként a spanyol Baleár-szigetek is, amelyeket főként Algériából közelítenek meg a migránsok. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága közölte, hogy év eleje óta 3 431 főt regisztráltak az útvonalon, ami 124%-os növekedést jelent 2024-hez képest.
A Frontex az új célirányokkal magyarázza a kelet-mediterrán útvonalon tapasztalt 16%-os (26 212 fő) mérséklődést.
A forgalomcsökkenés ellenére a térségben továbbra is gyakoriak az elfogások. Augusztus 14-én Bulgáriában egy 28 fős migránscsoportot tartóztattak le a török határ közelében. Az Afganisztánból és Pakisztánból érkező férfiak Burgaszba tartottak. Gyorsított eljárásban elítélték őket, kitoloncolásukig egy befogadóközpontban tartózkodnak. Augusztus 15-ről 16-ra virradó éjszaka pedig a román határrendészet vett őrizetbe tíz iraki és szír migránst, akiket egy 23 éves bolgár férfi szállított egy bolgár rendszámú busszal. A sofőrt és az irreguláris bevándorlókat átadták a bolgár hatóságoknak.
