Az iráni hadsereg fellép a tüntetők ellen a "stratégiai infrastruktúra és a közvagyon védelmében"
Globál
Az iráni hadsereg szombaton bejelentette, hogy meg fogja védeni a stratégiai infrastruktúrát és a közvagyont, miközben az ország vallási vezetése egyre határozottabban lép fel az utóbbi évek legnagyobb tüntetéseinek leverésére.
A hadsereg, a legfőbb parancsnok irányítása alatt, más fegyveres erőkkel együtt, a régióban az ellenség mozgásának követése mellett, határozottan védi és őrzi a nemzeti érdekeket, az ország stratégiai infrastruktúráját és a közvagyont
- fogalmaztak a közleményben.
A hadsereget és a Forradalmi Gárdát, a hadseregtől függetlenül működő elit fegyveres egységet az ország legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah irányítja.
A hadsereg Izraelt és "ellenséges terrorista csoportokat" vádolta azzal, hogy "alá akarják ásni az ország közbiztonságát".
A kezdetben az elszabadult infláció miatt kirobbant tiltakozások az elmúlt két hétben Irán nagy részére kiterjedtek, és hamar politikai jelleget öltöttek, a tüntetők a vallási vezetők lemondását követelik. A zavargások péntek éjszaka is folytatódtak. A hatóságok továbbra is blokkolják az internetszolgáltatást.
Az állami média szerint Karajban, Teherántól 20 kilométerre nyugatra, a "lázadók" felgyújtottak egy önkormányzati épületet. Az állami televízióban felvételeket sugároztak a biztonsági erők tüntetések alatt életüket vesztett tagjainak a temetéséről.
Egy szemtanú a Reuters hírügynökségnek arról számolt be, hogy Irán nyugati részén bevetették a Forradalmi Gárdát, amely korábban is részt vett a tüntetések leverésében.
A hatóságok az Egyesült Államokat és Izraelt vádolták a "zavargások" szításával, miután Donald Trump amerikai elnök pénteken figyelmeztette az iráni vezetést, Marco Rubio amerikai külügyminiszter pedig szombaton kijelentette, hogy "az Egyesült Államok támogatja Irán bátor népét".
Az iráni főügyész az állami televízióban arra figyelmeztetett, hogy mindenki, aki részt vesz a demonstrációkon, "Isten ellenségének" számít, ami halálbüntetéssel jár.
Az iráni vezetés szombaton a második napja tartotta fenn az internetblokádot a több városban zajló tömegtüntetések miatt - jelentették a hálózati megfigyelők.
A globális internetfigyelő szervezet, a NetBlocks közölte az X-en, hogy a közzétett adatok azt mutatják, hogy 36 órája nincs lakossági internetszolgáltatás Iránban. "Ez súlyosan korlátozza az irániak lehetőségét, hogy ellenőrizzék barátaik és szeretteik biztonságát" - mutatott rá a szervezet.
Az iráni biztonsági szolgálatok állították le az internetet a lakosság körébe, csupán a biztonsági erők és a kiválasztott állami médiumok tudnak kapcsolódni a hálózathoz.
Helyi beszámnolók szerint az emberek a Starlink műholdas internet segítségével kerülik meg a blokádot, de csak azok tudják ezt megtenni, akik illegálisan beszerezték az ehhez szükséges vevőegységet.
Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency (HRANA) adatai szerint január 9-ig 65 ember - 50 tüntető és 15 biztonsági személy - vesztett életét a tüntetések során. A norvégiai székhelyű emberi jogi szervezet, a Hengaw pedig arról számolt be, hogy az elmúlt két hétben több mint 2500 embert tartóztattak le Iránban.
Reza Pahlavi, az 1979-ben megbuktatott sah Egyesült Államokban élő fia az X közösségi platformon közzétett üzenetében úgy fogalmazott, hogy a cél már nemcsak az utcai tüntetés, hanem az "hogy felkészüljünk a városok központjainak elfoglalására és megtartására". Pahlavi emellett országos sztrájkra hívta "a gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban, különösen a közlekedésben, az olaj-, gáz- és energiaiparban dolgozókat".
Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetői pénteken közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elítélték a tüntetők meggyilkolását, és felszólították az iráni hatóságokat, hogy tartózkodjanak az erőszaktól.
