Mélyponton a kubai turizmus, eltűntek a külföldi vendégek

Kuba turisztikai ágazata súlyos válságban van: bár az országnak továbbra is megvannak a vonzó adottságai, például a tengerpartok és a történelmi városrészek, a turisták szinte eltűntek. Havanna korábban népszerű részei, például az óváros, mára üresebbek, a helyiek pedig arról számolnak be, hogy alig látni külföldi látogatókat.

A visszaesés hátterében több tényező áll, köztük az amerikai szankciók, az olajellátási problémák, a légitársaságok járattörlései és a kubai gazdaság általános romlása.

A Trump-adminisztráció gazdasági nyomásgyakorlása különösen nagy hatással van az országra, mivel a turizmus jelentős részét olyan állami vagy katonai kötődésű szervezetek irányítják, amelyeket a szankciók érintenek.

A kubai kormány az elmúlt években sokat fektetett új szállodák építésébe,

arra számítva, hogy a turizmus lesz a gazdasági fellendülés egyik motorja. Most azonban ezek közül sok üresen áll.

A kubai turizmus válságával több elemzés is foglalkozik. A CNN-nek megszólaló szakértő szerint a kubai turisztikai beruházások aránytalanul nagyok voltak, miközben az egészségügyre, oktatásra és mezőgazdaságra kevesebb forrás jutott.

A kubai vezetés most reformokkal próbál reagálni: felmerült, hogy kubaiak — akár az országban élők, akár külföldön élő kubaiak — részt vehessenek a szállodák működtetésében. Egy közgazdász szerint azonban

nem reális elvárni, hogy a kubai magánszektor átvegye a nemzetközi szállodaláncok szerepét, mert ehhez tőke, beszállítói kapcsolatok és szakértelem is kellene.

Csapás a kubai gazdaságnak

Kuba turisztikai modellje nagyon sérülékennyé vált: a turisták elmaradása, az amerikai nyomásgyakorlás és a rosszul időzített szállodaberuházások együtt mély válságba sodorták az ágazatot.

Az elmúlt tíz évben Kuba gazdaságában a turizmus jelentős, de ingadozó szerepet játszott. A rendelkezésre álló, összehasonlítható adatok alapján a turizmus teljes GDP-hozzájárulása a pandémia előtti időszakban nagyjából a GDP 9–10 százaléka körül mozgott: a WTTC 2019-re 9,6 százalékot közölt Kubára.

A 2020-as COVID-sokk után ez az arány visszaesett, mert az utazási korlátozások, a járatleállások és a kereslet összeomlása közvetlenül érintette a kubai idegenforgalmat. A szektor GDP-hozzájárulása 2023-ra már részben helyreállt, de még csak 7,9 százalékos volt, vagyis továbbra is elmaradt a 2019-es szinttől.

A 2024-re vonatkozó WTTC-becslés 8,5 százalékos, ami javulást jelez, de még mindig nem a teljes visszatérést a járvány előtti körülményekhez. Az idén megjelent WTTC Cuba Travel & Tourism Economic Impact Factsheet is arra utal, hogy a turizmus GDP- és foglalkoztatási hozzájárulása továbbra is kiemelt mutatóként szerepel Kuba esetében.

Összességében az elmúlt évtizedben Kuba turizmusa a GDP körülbelül 8–10 százalékát adhatta. A mostani helyzetben

a turizmus további gyengülése különösen veszélyes Kubának, mert az ország az elmúlt években sokat fektetett szállodákba és turisztikai infrastruktúrába.

Ha a turisták száma tartósan alacsony marad, akkor a GDP-ben mért turisztikai hozzájárulás is tovább csökken. Ez azért is probléma, mert a turizmus nemcsak közvetlen bevételt hoz, hanem munkahelyeket, devizát, beszállítói keresletet és állami bevételeket is generál. 

Megjegyzés: dollárban mért GDP-adatok, A Világbank Kubára vonatkozó, aktuális dollárban mért GDP-idősora 2020-ig tart, a 2021–2023-as értékeknél nemzetközi összesítésekben közölt ENSZ-adatok szerepelnek; 2024–2025-re az adatok korlátozottak és nem egységesek

Legnépszerűbb 3 turisztikai célpont Kubában:

1.Havanna - Kuba fővárosa tele színes gyarmati épületekkel és veterán amerikai autókkal

2.Varadero - a karibi ország legismertebb tengerparti üdülőhelye fehér homokos strandokkal és türkizkék vízzel

3.Vinales-völgy - a sziget egyik legszebb természeti vidéke, mészkődombjairól és dohányültetvényeiről híres