A radikális iszlám elleni törvénytervezetet fogadott el a francia parlament 

Az 577 fős alsóházban a jelenlévő képviselők 49 igen szavazattal 19 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett szavazták meg a "köztársaság elveinek megerősítését" célzó kormányjavaslatot, amelynek célja megakadályozni a szeparatizmust, vagyis azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül.

Francois de Rugy, a törvényt vizsgáló különbizottság kormánypárti elnöke még az utolsó nap is arról próbálta meggyőzni a baloldali ellenzéket, amely szerint a szöveg a muzulmánokkal szemben diszkriminatív, hogy "a törvény általános hatályú, és nem csak egyetlen vallással kívánja a viszonyt rendezni".

A 2015 januárjában kezdődött dzsihadista merényletek óta az iszlám vallás megszervezésének kérdése, illetve a radikális iszlám visszaszorítása állandó téma a francia közéletben. Az elfogadott szövegben viszont végül nem szerepel sem az iszlamista szeparatizmus kifejezés, amelyet Emmanuel Macron államfő használt, amikor 2020. október 2-án tartott beszédében bemutatta a javaslatot, s az állam és egyház szétválasztását jelentő szekularizáció fogalma sem.

A kormány tervezete elsősorban technikai eszközökkel kívánja az állam és a közélet világnézeti semlegességét megerősíteni.

Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie "a köztársaság értékei és elvei mellett". A 10 ezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése.

A törvény lehetőséget biztosít azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon oly módon tesznek közzé személyes adatokat, és ezzel veszélyeztetik mások életét, mint ahogy az annak a középiskolai történelemtanárnak, Samuel Patynak az esetében történt, akinek azért vágta el a nyílt utcán egy dzsihadista a torkát, mert a szólásszabadságról tartott óráján megmutatta a Mohamed-karikatúrákat.

Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és három éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást, amely alól csak a gyermek betegsége vagy a család speciális helyzete jelenthet kivételt, nagyon korlátozott módon.

Az olyan, elsősorban vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyek nem a kötelező közoktatási programot követik, bünteti a szüzességi igazolást kiállító orvosokat, s megerősíti a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is.

Sem a jobboldal, sem a baloldal nem támogatta a törvényt, de más-más okok miatt. A baloldal a civil szervezetekkel szemben erősődő bizalmatlanságot kifogásolta, a jobboldal viszont nem tartja elég hatékonynak a javaslatot az iszlamizmussal szemben. A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés tartózkodott a szavazáskor.