Dúskálunk a kiváló magyar dinnyében, de már nem sokáig 

Idén az időjárás kedvezett a magyar dinnyének. Tavaly sok volt a minőségi probléma a terméssel, ebben az évben viszont a július végig meleg volt, amit szeret a dinnye.

Most érdemes tehát megkóstolni, és ha nem a legolcsóbbat akarjuk megvenni, jó helyen vásárolunk, mondjuk egy jól ismert kereskedőtől, vagy egy jobb szupermarketben, akkor garantált a jó választás

- mondja a Növekedés.hu-nak Antal Gyula a Syngenta zöldségvetőmag-üzletágvezetője hozzátéve, mivel a többi gyümölcs, a meggy, cseresznye, öszi és kajszibarack jó részét elvitték a fagyok, így nagyon kevés van a boltokban, és az is drága, így most a dinnye egy jó minőségű, és szerény árú gyümölcsnek számít.

Hazánkban 2021-ben 3500 hektár termőfelületen terem a dinnye, ezen mintegy 150-160 ezer tonna görögdinnye és 12,5 ezer tonna sárgadinnye terem. A magyar görögdinnye 60 százalékát itthon értékesítik, a többi megy exportra.

A világon 3,7-3,9 millió hektáron folyik dinnyetermesztés. Európa legnagyobb termelője Spanyolország, ahol a termőterület 20 ezer hektár körül stabilizálódott az utóbbi években. Ekkora területről évi 1,2-1,3 millió tonna dinnyét takarítanak be, melyből csaknem 800 ezer tonnát exportálnak, főleg az európai országokba. Jelentős dinnyetermesztő ország Európában Olaszország, Görögország, Törökország.

Bajt okoz az olcsó import

Antal Gyula azt tapasztalja, hogy az áruházak egy része már most 150 forintért hirdeti a dinnye kilóját, és fog ez még tovább csökkenni. A szakértő szerint ez nincs rendben, mikor egy gombóc fagylalt 300 forintba kerül, a dinnye kilójának többet kellene érnie.

Ám az áruházak nagyon erősen tudnak diktálni, a termelő kénytelen odaadni a termést. Két éve nagyobb visszhangja volt, hogy durván leszorították a felvásárlási árat, számottevően azóta sem javult a helyzet. 

- Az a baj, hogy az áruházak már április-májusban elkezdik kirakni a polcra az import mediterrán görögdinnyét, ez még jellemzően drága. Aztán Spanyolországban, Görögországban elkezd lefogyni a termés a földeken, a végét már olcsón odaadják, így a boltokban is jóval szerényebb áron lehet hozzájutni.

És ez az olcsó import termék találkozik össze a frissen beérett magyar dinnyével. Az üzletek valahogy szinkronba akarják hozni az árakat, ezért lenyomják a hazai dinnye árát, noha a helyben frissen szedett dinnye sokkal jobb minőségű és megbízhatóbb, mint az import

- mutat rá a szakértő, aki úgy látja, nagyon fontos lenne, hogy változzanak a fogyasztói szokások, nagyobb figyelmet szenteljünk a szezonális termékeknek, ami megoldást jelentene a hazai dinnyetermelők problémájára is Arról nem is beszélve hogy a bolygónak is jót tenne, hiszen visszaszorulna a jókora ökológiai lábnyommal járó zöldségimport. 

Fogy a termőterület is

Egy évtizeddel ezelőtt még 6000 hektáron folyt a dinnyetermesztés Magyarországon, tavaly már csak 3800 hektáron, ami idén 3500-ra zsugorodott.

-Minden évben sorvad egy kicsit a dinnyetermesztés, egyrészt azért, mert nem túl jó a jövedelmezősége - mutat rá Antal Gyula.

Hazánkban úgy számolnak a termelők, hogy egy hektáron mintegy 60-70 ezer kilogramm dinnyét tudnak megtermelni, már ha minden talpra esik. Ezt átlagosan 60-70 forintért tudják kilónként értékesíteni, a szezon elején többet, a végén kevesebbet kapnak érte. Most például egy exportra szánt kamiont 45 forintért raknak meg dinnyével.   A mérleg másik serpenyőjében pedig ott vannak a kiadások.

A bekerülési költség egy hektár esetében a technológiától függően két és három millió forint körül van, ennyi pénzt tesz bele a termelő, míg az árbevétel négy-öt-hatmillió forint. Legalább is szerencsés esetben, tavaly sokan voltak, akiknek a csapnivaló szezon miatt még a befektetett összeg sem jött vissza - emlékeztet a szakértő. 

Arról nem is beszélve hogy a dinnyetermesztés, ahogy a kertészeti termékek zöme kifejezetten munkaigényes feladat, gépesíteni itt nem nagyon lehet. Szedni kézzel kell és egyesével, ráadásul abban az évszakban, amikor a legnagyobb a hőség. Ahogy azok a generációk, akik szívvel-lélekkel csinálják, kiöregszenek, már nincs aki átvegye tőlük a stafétát.

Rátesz egy lapáttal a klímaváltozás

Ha mindez nem lenne elég, dinnyét kifejezetten kockázatos termeszteni, mivel szabad földön termő gyümölcs. Emiatt ki van téve az időjárás összes viszontagságának, például a jégverésnek, ami idén is jelentős károkat okozott. 

Míg egy üvegházas, fóliás termelő hónapokon át szedi a paprikát paradicsomot,a hagymát-káposztát el lehet tárolni, a dinnyének mindössze egy hónapig tart a szezonja, és azonnal el is kell adni. Ha ebbe az időjárás belerondít, a gazda bukta a bevételét. Éppen ezért egyre kevesebben vállalják a rizikót - mutat rá Antal Gyula.

A szakértő szerint felesleges abban bízni hogy a klímaváltozás miatt felmelegedő Kárpát- medence egyre jobb és jobb dinnyeterméseket fog produkálni, mivel a folyamat nagyon extrém időjáráshoz vezet, ami pedig a legkevésbé sem kedvez a dinnyének. 

Antal Gyula úgy látja, mindezek ellenére a jövőben is maradni fognak Magyarországon dinnyetermelők, de csak azok tudnak majd eredményesen működni, akik nagyon jó adottságú földterületeken dolgoznak, alkalmazkodnak a váltakozó éghajlati viszonyokhoz, felkészülnek a növényeket támadó új betegségekre, egyszóval a szakemberek.

A többiek hamarosan ki fognak hullani a rostán. Így, bár  tíz-húsz év múlva is lesz jó magyar dinnye, várhatóan elég mélyen a zsebünkbe kell nyúlni majd érte.