A pénz sem számít: soha nem látott egység alakult ki republikánusok és demokraták között 

Pártpreferenciától függetlenül meglepően széles körben ellenzik az ameriakaiak az AI használatához szükséges adatközpontokat: republikánusok és demokraták egyaránt elutasítják a mesterséges intelligenciához kapcsolódó infrastruktúrák építését a közelükben. Az egységet egy esetleges anyagi kompenzáció sem írja felül, a lakosság félelme ugyanis nagyobb, hogy a környezetében tartós vagy végleges kár keletkezik.

A Business Insider összefoglalója szerint noha az amerikai lakosság nem utasítja el a mesterséges intelligencia napi használatát, az AI működéséhez szükséges beruházásokat annál inkább. A gazdasági lap által idézett friss Gallup-felmérés szerint az amerikaiak 70 százaléka nem szeretné, ha adatközpont épülne ott, ahol él. 

A lakossági tiltakozás mögött több, egymással összefüggő félelem áll:

• Vízfelhasználás: az adatközpontok hűtése jelentős mennyiségű vizet igényelhet, ezért különösen a vízhiánnyal vagy aszállyal küzdő térségekben attól tartanak, hogy az iparág versenyezni fog a lakosság és a mezőgazdaság vízigényével.
• Áramfogyasztás: az AI-adatközpontok óriási mennyiségű villamos energiát fogyasztanak. A lakosság egyre inkább attól tart, hogy az új erőművek és hálózatfejlesztések költségeit végül a háztartások villanyszámlája is megérzi. Az energiaárak emelkedését tapasztaló amerikaiak 43 százaléka a nagy adatközpontok növekvő energiaigényét jelentős okként nevezte meg.
• Környezeti terhelés: a zaj, a vízfelhasználás, az energiaigény és az infrastruktúra általános terhelése miatt sokan úgy érzik, hogy a helyi lakosság viseli a költségeket, miközben a technológiai vállalatok profitálnak.
• Kevés tartós munkahely: egy AI használathoz szükséges infrastruktúra valóban sok munkahelyet teremt, de egy elkészült adatközpont működtetéséhez már viszonylag kevés ember kell. 

Az ellenállás központi eleme: a  vízfogyasztás

Az adatközpontok építéséről készült felmérés szerint 4 amerikaiból 3 kifejezetten a vízhiánytól fél a környezetében. A megkérdezettek 70 százalék úgy látja, az infrastruktúra összességében inkább rosszat tesznek a környezetnek, miközben csak 4 százalék látta pozitívnak a hatásukat.Minél több az információ, annál nagyobb az ellenállás

A kutatás egyik érdekessége, hogy minél többet tudnak az amerikaiak az adatközpontokról, annál negatívabban vélekednek róluk. Azoknak, akik sok információt gyűjtöttek be az infrastruktúrákról, kétharmada tartja károsnak a környezeti hatást. Ugyanígy vélekednek a rezsi tekintetében is: a megérdezettek túlnyomó többsége szerint egy AI-központ megemelné az energiaszámláikat.

Az adatközpontok elleni tiltakozás már nem egyszerűen egy környezetvédelmi mozgalom illetve tiltakozás az USA-ban. Egyre inkább politikai kérdéssé válik, ráadásul mindkét oldalon.

Az AI-ipar hatalmas adatközpont-építési programokat indított, miközben egyre több lakos azt kérdezi: miért nekik kell viselnünk az áram-, víz- és infrastrukturális költségeket egy olyan technológiai forradalom miatt, amelynek haszna elsősorban nagy techcégeknél jelentkezik.

Amikor a pénz sem számít

A nagyvállalatok az ellenérzések nyomán most stratégiát váltanak, és megpróbálják kompenzációkkal „megvásárolni” a helyi támogatást. A Meta például egymilliárd dolláros alapot jelentett be olyan közösségek támogatására, ahol adatközpontokat épít.

A felmérések alapján azonban a pénz önmagában nem oldja meg a problémát. A helyiek ugyanis jobban tartanak a víz- és energiaforrások kimerülésétől, a zajtól, valamint a környezetük megváltozásától.

Az amerikai AI-terjeszkedés egyik legnagyobb akadálya lassan nem a technológia, hanem az adatközpontok társadalmi elfogadottsága.Mindennapjaiban az amerikaiak többsége továbbra is használja a mesterséges intelligenciát, de amikor kiderül, hogy az AI-hoz óriási, áram- és vízigényes épületekre van szükség a saját lakóhelyük közelében, a támogatás ellenállásba fordul.