A rezsiemelés és az extraadó is lecsapódik a követeléskezelői piacon

Ha visszatekintünk, akkor elmondható, hogy a követeléskezelési tevékenység elmúlt éveit a pandémia és az annak nyomán megjelent jogszabályok tették kaotikussá. Ennek ellenére mind MAKISZ szinten, mind pedig cégenként gyorsan tudtunk reagálni az eseményekre. Érintett minket a törlesztési és felmondási moratórium, hiszen a piacról gyakorlatilag eltűntek a megvásárolható banki követelések. Érintettek a végrehajtási korlátozások, mivel a folyamatban lévő eljárásainkban nélkülöznünk kellett az ingatlanok végrehajtási cselekményeit és a helyszíni eljárásokat is.

"Mindezek ellenére nagymértékben tudtuk segíteni az adósainkat abban, hogy számukra kedvező részletfizetési, esetenként elengedési konstrukciókat kínáljunk. Számos MAKISZ-tag a szokásos kedvezményein túl is további engedményt – például a részletek megfelezését – biztosította a járványhelyzet miatt nehéz helyzetbe került adósoknak” – összegezte Bódizs Kornél a Trend FM műsorában.

A kisebb cégeket sújthatja leginkább az extraadó

A 2022-es évben ennek a szektornak is újabb kihívásokkal kell szembenéznie, amely egyrészt a háború általános gazdasági következményeiben ölt testet, másrészt a követeléskezelői piacot is érintő extraprofitadót is ki kell gazdálkodniuk.

Az előbbi valószínűleg szerényebb bevételeket okoz, hiszen ezen a területen a bevételek előfeltétele, hogy az adósok jövedelmi helyzete is stabil legyen. Jelenleg még nem mondható, hogy visszaesés következett volna be, de az év második felében ennek a lehetőségével is számolnak a szakemberek.

Az úgynevezett extraprofitadó annak ellenére kerül bevezetésre a követelésvásárló pénzügyi vállalkozásoknál, hogy extraprofithoz teljesen nyilvánvalóan nem juthattunk, ugyanakkor segítettük is a gazdaságot a pandémia rendezett átvészelésében. Az új adónemet a korábbi banki különadón felül kell fizetnünk – ráadásul a nettó árbevétel, nem pedig az eredményünk után –, és a kisebb követelésvásárlók számára ez már erőn felüli terhet jelenthet. Tartunk attól, hogy a jellemzően kisebb, magyar tulajdonú vállalkozások nem fogják tudni tartani a versenyt, és a cégeik, állományuk külföldi tulajdonú, jellemzően multinacionális hátterű felvásárlóknál kötnek majd ki

– fogalmazott a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetségének elnöke.

Bár év végéig tart a kamatstop, van, aki utána is jól járhat

A kormány első körben a 2021. december 24-én kihirdetett 782/2021. (XII.24.) rendelettel 2022. június 30-ig rögzítette a változó kamatozású lakossági jelzáloghiteleknél az irányadó referencia-kamatlábak (például BUBOR) nagyságát. A 215/2022. (VI. 17.) Kormányrendelet ugyanakkor változatlan feltételekkel meghosszabbította a kamatstopot egészen 2022. december 31-ig.

Bódizs Kornél kiemelte, hogy a kamatstop csak a lakossági jelzáloghitelekre vonatkozik – függetlenül attól, hogy mi a hitelcél, így például a szabad felhasználású – de jelzáloggal fedezett – kölcsönökre is érvényes lehet.

Ugyanakkor más lakossági termékre (fedezetlen személyi kölcsön, hitelkártya) vagy nem lakossági ügyfélre (például kkv-k, egyéni vállalkozók) nem vonatkozik a rendelet.

A kamatstop azt is jelenti, hogy akinek a kamatfordulója, tehát amikor a hitel átárazódása megtörténik, erre a 2022. december 31-ig tartó időszakra esik, annak a kamatát nem lehet december 31-e után azonnal megváltoztatni és a piaci rátákhoz igazítani. Ez csak a következő kamatperiódus kezdetével lehetséges, ami lehet öt év vagy akár tíz év múlva is, hogyha az adott hitel esetében ilyen hosszú a kamatperiódus

– részletezte a MAKISZ elnöke.

A kamatstoppal érintettek tehát nem egyszerre, hanem a kamatperiódustól függően fogják majd a többletterheket megtapasztalni, sőt a nagyon hosszú kamatperiódusú hitelnél csak e hosszú időszak végén, az akkori gazdasági helyzet dönti majd el, hogy milyen ráta alapján kell majd fizetni.

A szakember szerint ezért inkább általánosan, az emelkedő kamatkörnyezet hatásairól érdemes beszélni. A cégek finanszírozásában például eleve gyakori az igen rövid, akár negyedéves periódus, náluk vaskos kamatemelkedés látható. Elég csak a BUBOR alakulását megfigyelni: idén januárban még 4,22% volt a 3 havi BUBOR, ma ez 11,31%. A finanszírozás költségeinek ilyen mértékű emelkedését kevés vállalkozás kalkulálta be az idei év pénzügyi tervezése során. 

Egy év múlva futhatnak fel a bedőlések

Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a kormány a törlesztési moratóriumot is meghosszabbította fél évvel – az azt kérelmezők számára – az év végéig. Az MNB pedig előírta a bankok számára, hogy a moratórium lejártával kedvező átstrukturálási lehetőségeket dolgozzanak ki az adósaik részére. A kormány és a jegybank ezzel tompítani igyekszik a növekvő kamatterhek következményeit. A kamatemelés és az intézkedések összhatásáról kell tehát beszélni, amelyek nyomán arra számítunk, hogy jövőre, 2023-nak is csak a második felében lesznek majd újra nagyobb számban megvásárolható banki követelések a piacon

– fejtette ki a szakember.

Hozzátette: a jelenlegi inflációs környezet és a kamatemelkedés nem segíti a hitelezést sem, amitől tehát ezen felül tartani lehet, hogy az újonnan kihelyezett hitelek száma visszaesik, valamint a kamatstopból kimaradó ügyek esetén növekvő bedőlések valószínűsíthetők.