Az adatok időállapota: késleltetett. | Jogi nyilatkozat

A sivatagi anticiklonok erősödése miatt jutott kevesebb eső Magyarországra

Hírekegy órájaMTI

A 2026-os szárazság meghatározóan globális méretű cirkuláció-változáshoz köthető, amely tart már néhány éve, és még kérdéses, hogy a jelenség tartóssá válik-e - derül ki a HungaroMet oldalán, a met.hu-n megjelent tanulmányból.

A cirkuláció-változást és annak hatásait bemutató tanulmányt jegyző két meteorológus - Horváth Ákos (a siófoki obszervatórium vezetője) és Breuer Hajnalka - szerint ha folytatódik a légkör felmelegedése, akkor a jelenlegi cirkulációs állapot állandósulhat, az idén nyáron megismert hatásaival együtt.

Jelezték: amennyiben a déli-északi hőcsere csökkenésével meg tud erősödni a poláris hideg, és a ciklonok pályája újra délebbre tolódik, akkor van esélye a nedvesebb nyarak megjelenésének.

Az idei nyári aszály kialakulásáról kifejtik:

a nyugati szelek övének északabbra húzódásával és a sivatagi anticiklonok erősödésével kevesebb nedvesség jutott a mérsékelt égövbe. A nedvességhiány hozzájárult a ciklonok aktivitásának csökkenéséhez, amely következtében tovább csökkent a trópusok felől jövő nedvesség transzport.

A kisebb nedvességáram és az alapból melegebb, a vízgőzt telítetlen formában megtartani képes levegőben kevés volt a felhő, így főleg a nyár első felében még erősebb és hosszabb lett a napsugárzás.

A napsugárzás hatására tovább melegedő levegő még több nedvességet volt képes telítetlen formában magában tartani, kiszárítva a talajt és létrehozva a hőkupolának nevezett állapotot - mutatnak rá a szakemberek.

Európában a nyár első felében a Szaharából érkező anticiklonnal járó első hőhullám, a magas napállás és az egyébként is száraz talajfelszín azt eredményezte, hogy szinte teljesen elmaradt a Medárd-időszaki konvektív csapadék - magyarázták a szakértők, kimelve: mindez megágyazott a további forróságnak és a rendkívül aszályos nyárnak.

Az elemzés szerint a Kárpát-medencében a nyugati szélrendszer tengelyének északabbra helyeződése és a déli-délnyugati anticiklonok szinte állandó jelenléte miatt jellemzően monoton északnyugati volt az alapáramlás.

Az északnyugati szél erősítette a medence hatást, az északon elvonuló, érintő hidegfrontok minimális csapadékkal jártak.

A légkörben lévő egyébként is kevesebb nedvesség a hegyek keltette feláramlási területeken hullott ki, ezért látszott úgy, hogy Magyarországot a határok mentén körbevette a csapadék, de az országban szinte alig esett - áll a tanulmányban.