A világ egyik legnagyobb gazdasága már fejet hajtott Trumpnak

Miközben Donald Trump amerikai elnök újabb vámjaira újabb vámokkal válaszol Kína, vagyis Peking felvette a bokszkesztyűt, addig Japán legfőbb kereskedelmi képviselője Washingtonba utazott, hogy megbeszéléseket folytasson a 90 napra felfüggesztett amerikai vámokról. Ebből a tárgyalásból lehet majd következtetni arra, hogy a Fehér Ház mennyire hajlandó megállapodásokat kötni az Egyesült Államok kereskedelmi partnereivel a három hónapos moratórium alatt.

Tokió az első jelentősebb főváros, amelyik közvetlen tárgyalásokat folytat a Trump-adminisztrációval, miután az amerikai elnök a hónap elején több tucat országra kiterjedő súlyos „viszonossági” vámokat jelentett be, majd 90 napra felfüggesztette azokat.

Trump a Truth Social platformján azt írta, hogy Scott Bessent pénzügyminiszter és Howard Lutnick kereskedelmi miniszter mellett személyesen is részt vesz a találkozón.Diplomaták szerint Japán „kísérleti nyúl” szerepe a tárgyalásokon előnyt jelenthet más országokkal szemben, bár továbbra is bizonytalanság övezi azt, hogy a Trump-adminisztráció mit is szeretne elérni. Japán és az Egyesült Államok közötti kereskedelemben a szigetország jelentős előnnyel rendelkezik, a tekintetben Japán az USA-val szemben a világ 10 legnagyobb kereskedelmi többlettel bíró állama közé tartozik.

Ryosei Akazawa kétnapos látogatására azután került sor, hogy Japán miniszterelnöke, Sigeru Isiba „nemzeti válságot” hirdetett be a Trump-vámok kereskedelemre gyakorolt lehetséges veszélye miatt - számol be a Financial Times.

Trump elnök Tokióra kivetett és jelenleg felfüggesztett - összességében 24 százalékos - „viszonossági” vámja megterhelte a két ország közötti kapcsolatokat, különösen annak fényében, hogy Japán az USA legmegbízhatóbb katonai szövetségese, és az elmúlt öt évben az Egyesült Államok legnagyobb külföldi befektetőjévé vált.A 24 százalékos vám ideiglenes szüneteltetése ellenére az Egyesült Államokba exportált autók után Tokiónak továbbra is 25 százalékos különvámmal kell szembenéznie, nem beszélve a 10 százalékos alapvámról, amely Japán mellett a legtöbb amerikai kereskedelmi partnerre érvényes a felfüggesztés alatt.

Bessent pénzügyminiszter kinevezése az Egyesült Államok vezető tárgyalójává azt sugallja, hogy Washington valószínűleg arra fogja ösztönözni Japánt, hogy kezelje a yen gyengeségét. Az USA emellett stabilizálni szeretné az amerikai állampapírpiacot is, amelyen a japán állam mintegy 1,1 milliárd dollárt tart devizatartalékként.

Az Egyesült Államok a fontossági sorrendet is meghatározta a tárgyalásokkal kapcsolatban. Többek között azt szeretnék elérni, hogy Japán több cseppfolyós földgázt importáljon.

Washington javítani akarja az amerikai termények (például a rizs és a búza) hozzáférését a japán piachoz, és foglalkozni szeretne az autókra vonatkozó biztonsági előírásokkal, amelyek az Egyesült Államok véleménye szerint megnehezítik az értékesítést Japánban.

Az amerikai pénzügyminisztérium nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Trump-csapat milyen prioritásokat követ a tárgyalásokon.

Japán készen áll egy sor kérdés megvitatására, beleértve az Egyesült Államoktól való további fegyvervásárlást, az ország infrastrukturális beruházásait és a hajóépítéssel kapcsolatos együttműködést annak érdekében, hogy Trump enyhítsen a vámtételeken.

2019-ben Japán akkori miniszterelnöke, Sinzo Abe jó kapcsolatokat ápolt Trumppal, és kereskedelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal. Abe csak bizonyos amerikai mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozások enyhítését tudta elérni, és megállapodást köthetett a digitális kereskedelemről. Trump ennek ellenére akkoriban „fenomenálisnak” minősítette az egyezséget.

Több szakértő is felhívta a figyelmet arra, hogy Tokió kiemelten kezeli az amerikai autóvámokat.

"Japán valószínűleg arra fog összpontosítani, hogy megpróbálja felfüggeszteni az autóvámokat" - mondta Matt Goodman, a Külkapcsolatok Tanácsának amerikai-japán gazdasági kapcsolatok szakértője. "De valószínűleg az autóvámok terén lesz a legnehezebb elérni, hogy Trump engedjen."

A megbeszélések tétjét tovább növeli Japánban az az aggodalom, hogy az Egyesült Államok mennyire elkötelezett az ázsiai regionális stabilitás mellett, ahol elsődleges biztonsági szereplő.

Trump-kormányzat közelmúltbeli lépései különösen nyugtalanítják Japánt, hiszen a szigetország védelme az Egyesült Államoktól függ. Ugyancsak aggodalmat kelt Trump álláspontja az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatban, mert felveti annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok vonakodhat attól, hogy katonailag beavatkozzon egy Tajvan elleni kínai támadás esetén.Ugyanakkor Japán exportorientált gazdasága rendkívül sérülékeny a globális recessziókkal és a nemzetközi szabályokon alapuló rend bármilyen meggyengülésével szemben.A japánok számára további nehézség, hogy Trump a tárgyalások során fegyverként használja a kiszámíthatatlanságot, és Japán nincs abban a helyzetben, hogy kockáztasson, amit azon is lehetett látni, hogy a tokiói tőzsde sokkal érzékenyebben reagált a vámok bejelentésére, mint más ázsiai börzék.

Japán egyik tárgyalási alapja lehet, hogy a Honda Motor és a Nissan Motor bejelentette, hogy felülvizsgálja egyes modellek amerikai piacra szánt, korábban már bejelentett gyártási terveit a Trump-kormányzat által az autókra kivetett 25 százalékos extra vám miatt.A Honda azt tervezi, hogy a Tokiótól északra fekvő Saitama prefektúrából az amerikai Indiana államba helyezi át egyes szedánok gyártóbázisát. A vállalat jelenleg havonta mintegy 1500 darabot gyárt a hibrid modellből, de a saitamai gyártást legkorábban júniusban vagy júliusban meg kívánja szüntetni.
A Honda már számos, az amerikai piacra szánt modelljét gyártja az USA-ban. Tavaly mintegy 5300 darabot szállított Japánból az amerikai piacra, ami az ott értékesített egységek kevesebb mint egy százaléka.A Nissan úgy döntött, hogy visszavonja a Tennessee-i gyártáscsökkentés tervét, és fenntartja az eredetileg tervezett termelését.
A vállalat azonban csökkenti Japán délnyugati részén, Fukuoka prefektúrában az amerikai piacra szánt sportkocsi gyártását.