Áder János: rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe

Dalmadi Júlia elmondta, titulusa azt jelenti, hogy folyamatosan figyeli a trendeket, kihívásokat, illetve a problémák megoldására szolgáló törekvéseket az élelmiszeriparban, de "távolabbra néz a jövőbe", hiszen már arról is lehet gondolkodni, "hogyan fog kinézni az étel, ami 2050-ben a tányérunkra kerül".

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke alapproblémának nevezte, hogy a megtermelt élelmiszer egyharmadát nem fogyasztjuk el, kidobjuk, Magyarországon is rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe. A kérdés az, hogyan mentsük meg ezeket, illetve az élelmiszerhulladékból hogyan lehet értéket teremteni - fűzte hozzá.

Dalmadi Júlia kifejtette: bár inkább arról hallunk, hogy nő a bolygó népessége, és gondot okoz, hogy a növekvő népességet ellássuk élelmiszerrel, valójában azonban már termelünk annyit, hogy mindenkinek jusson, csak nincs egyenlően elosztva az élelmiszer a világban. A legtöbben arra próbáltak megoldást találni, hogyan tudnánk még többet termelni, ám az élelmiszergyártás sok termőföldet, vizet, erőforrást vesz igénybe, és ezek végesek - mutatott rá az élelmiszer-futurista.

A szupermarketek polcai roskadoznak, és megvásárolunk élelmiszereket csak azért, mert akciósak - említette a pazarlás egyik okát. A másik ok, amiért egy élelmiszer szemétbe kerül, hogy nem felel meg a minőségi elvárásoknak, esetleg csak nem úgy néz ki, mint ahogy azt a fogyasztó elvárja. Emellett vannak olyan alapanyagok, olyan részei egy termésnek, amelyről nem is tudjuk, hogy tápanyagban gazdag, és ehető is lehetne, ezért dobjuk ki - folytatta Dalmadi Júlia.

Áder János felvetette, hogy az élelmiszer megmentésénél a régi tudást kellene feleleveníteni. Például ha megszáradt a kenyér vagy a zsemle, zsemlemorzsát készíthetünk belőle, disznóvágáskor a húsnyesedékből kolbászt, a felesleges gyümölcsből lekvárt vagy pálinkát. Tehát ennek megvan a kultúrája - emelte ki a volt köztársasági elnök.

Dalmadi Júlia megjegyezte, hogy pénzt is dobunk ki azzal, ha valamit nem használunk fel. "Kényelemre törekszünk, és ennek ára van, ez landol a kukánkban" - tette hozzá.

Első termékükről, a sörtörköly granoláról azt mondta, a sörtörköly a sörgyártás mellékterméke, ami eddig legjobb esetben állati takarmányozásra került, de sokszor inkább a szemétbe. A "kézműves sörfőzde ökoszisztéma" nyitott volt a kísérleteikre, így most már ez a rostban, fehérjében, B-vitaminokban gazdag alapanyag reggeliző pehely formájában jut el a fogyasztókhoz. "Ezzel kezdtük a pazarlásmentes missziót" - mondta Dalmadi Júlia.

Most már sok visszatérő vásárló van, egyre több viszonteladó, online szupermarketekben is elérhető a granola, és van igény arra, hogy legyen más termék is ebből az alapanyagból - közölte. Beszélt arról is, hogy hamarosan egy krékert dobnak piacra, tehát "a sörgyártás melléktermékéből sörkorcsolya is lesz". Továbbá tesztelnek más melléktermékeket is, mint a szörpgyártásnál a gyümölcshús, rostok, héj, mag, sőt, van olyan termékük, amibe kávézacc kerül.

Dalmadi Júlia hangsúlyozta, hogy a céljuk nem az, hogy csak a saját portfóliójuk bővüljön, hanem hogy segítsenek más cégeket, hogy az ő portfóliójukban is megjelenjenek az újrahasznosított élelmiszerek.

Áder János úgy vélte, mindez "színvonal emelkedéshez, kínálat bővüléshez, és az élelmiszerpazarlás csökkenéséhez vezethet". Megemlítette, hogy villányi borászok azt találták ki, hogy a szőlőmagot lehet porítani, és ez az őrlemény nagyon egészséges étrendkiegészítővé tud válni.

Kérdésére válaszolva Dalmadi Júlia elmondta, hogy a szeptember utolsó hetében megrendezendő Planet Budapest 2023 fenntarthatósági Expón is részt vesznek, ahol lesz kóstoló és workshop, továbbá három élelmiszeripari mellékterméket mutatnak be, és ötletelnek a felhasználási lehetőségeikről.