Agrárium: egyre égetőbb a generációváltás

Az agrárium a magyar gazdaság egyik legfontosabb ágazata, amelynek termelékenysége évről évre folyamatosan növekszik: a szektor kibocsátása 2018-ban elérte a 2720 milliárd forintot, vagyis 2010 óta egyharmadával emelkedett. A hazánkban igen erős hagyományokkal rendelkező szektor számára azonban – más ágazatokhoz hasonlóan - egyre növekvő kihívást jelent a generációváltás, illetve a munkaerőhiány, és ezen belül is a fiatalok megszólítása. Az agrárdigitalizációs forradalom azonban ezen a téren is tektonikus változásokat okozhat, hiszen az új technológiáknak köszönhetően az életet online élő, kütyükhöz szokott fiatalabb generációk számára is egyre vonzóbbá válhat az agrárpálya.

A magyar agrárium három fő kihívással küzd jelenleg, egyrészt szükséges a termelékenység további növelése, másrészt a szektort más ágazatokhoz hasonlóan egyre inkább sújtja a munkaerőhiány, amihez hozzáadódik a generációváltás problémája is. A digitalizáció, a csúcstechnológia minél szélesebb körű elterjedése azonban mindhárom problémát orvosolhatja, hiszen amellett, hogy növeli a hatékonyságot, leszámolva az agrárszektort övező sztereotípiákkal alkalmas lehet arra is, hogy a fiatal generációk számára is vonzó karrieralternatívát jelentsen

- hívta fel figyelmet az OTP Fáy András Alapítvány szakmai konferenciáján Mészáros Tamás, az OTP Fáy András Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi rektora.

Ahhoz, hogy a magyar agrárium termelékenységben felvegye kesztyűt a fejlettebb agrárkultúrával rendelkező országokkal, illetve reagálni tudjon a modern kor kihívásaira, a legújabb technológiák széles körű alkalmazása mellett korszerű szakképzésre is szükség van. Bagdán Boglárka, az Agrárminisztérium (AM) agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára a rendezvényen elmondta, hogy az agrárium bármely területén kamatoztatható ismeretek megszerzéséhez korszerű intézményi háttérre, duális képzésre, tangazdaságokra van szükség,

Az agrároktatás célja, hogy az ágazatban a korszerű technológiákat alkalmazni képes, valamint a hazai és nemzetközi kapcsolatokban is eligazodó, művelt szakemberek dolgozzanak, akik széles alapozású felkészültséggel és ebből adódóan több területen felhasználható tudásanyaggal rendelkeznek. Az intézményeket is fel kell készíteni arra, hogy a digitális technológia jelentősen átalakítja az agrárgazdaság emberi erőforrás szükségletét, fűzte hozzá Bagdán Boglárka.

Nemzetközi tapasztalatok alapján a gazdaságok életében az első generációváltásnak csak kevesebb, mint a fele sikeres, a második generációváltást pedig a vállalkozások alig több mint 10 százaléka éli túl. A fiatal generáció előtérbe kerülése ugyanakkor lehetőséget is jelent, hiszen a legfrissebb tudás is bekerülhet velük a gyakorlatba, képesek lehetnek a korszerű információs- és tudástranszfereket működtetni. Sokat kell azonban tenni ahhoz, hogy ezt a lehetőséget valóban kihasználhassa a hazai agrárgazdaság.

A magyar gazdálkodók életkorának összetétele kedvezőtlen, hiszen a szektorban mindössze hat százalék a 35 év alatti fiatalok aránya. Az agrárvállalkozások sikeres generációváltását segíti elő az OTP Bank által létrehozott Zöld Alap. A tőkealapnak összesen 10 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésére, melyet olyan mezőgazdasági vállalkozásokba fektetünk be hatéves futamidővel, amelyeknél az öröklés, a családi tulajdonlás folytonossága nem megoldott. Ezzel az eszközzel biztosítjuk, hogy a vállalkozások folytatni tudják tevékenységüket, ezen felül az OTP Bank befektetőként a vállalkozások integrálásával a cégek versenyképességének javítását is célozza

 –hangsúlyozta Benedek Fülöp az OTP Agrár igazgatója a konferencián.