Az adócsökkentés legbiztosabb fedezete a gazdaság fehérítése

Az államtitkár kiemelte: 2017-ben Magyarország volt az Európai Unió legnagyobb adócsökkentője, az Eurostat adatai szerint ugyanis itt csökkent a legnagyobb mértékben a GDP-arányos adóterhelés. Az adóeltitkolás visszaszorításában elért magyar eredmények világszerte példaértékűek, számos ország tanulmányozta már a kormány gazdaságfehérítő intézkedéseit, így az online számlázást, az online pénztárgépeket vagy a közúti áruszállítás ellenőrzésének online rendszerét, az ekáert (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer).

Izer Norbert jelezte: az online pénztárgépek bevezetése óta Magyarországon öt év alatt 12 százalékponttal csökkent az úgynevezett áfa-adórés, azaz a beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség.

A gazdaságfehérítő intézkedések öt év alatt, 2014-től 2018 végéig, 1400 milliárd forint bevételt eredményeztek a magyar költségvetésnek.

Számos magyar online „találmány” biztosítja azt, hogy az adóhivatal most már olyan gazdasági szereplőktől is beszedi az adót, akik korábban a fekete- vagy a szürkezónában ténykedtek. A digitalizáció egyre nagyobb segítséget jelent az adóelkerülőkkel szemben.

Izer Norbert kitért arra is, hogy az adóhivatalhoz naponta átlagosan 10 millió nyugta adatai futnak be, amelyek nemcsak az ellenőrzésre történő kiválasztást segítik, hanem a végrehajtást is sokkal hatékonyabbá teszik. Az online adatokból az is látszik, hogy mennyi pénz van a nagy tartozást már hosszú ideje nem rendező vállalkozók kasszájában. Jelenleg 212 ezer online kassza üzemel, a bővítés szükségességét jól szemlélteti a forgalmi adatok megugrása. Míg 2016-ban a pénztárgépek rögzítette éves forgalom 9780 milliárd forint volt, 2017-re – az újabb szektorok bevonását követően – már mintegy 11 ezer milliárd forintra nőtt.

Amíg az online pénztárgépek a fekete értékesítést akadályozhatják meg, addig az ekáer annak szabhat gátat, hogy a kereskedők igazolatlan eredetű, és így szükségképpen adózatlan árut szerezzenek be, és adják tovább ügyfeleiknek, vagy éppen fiktív árukereskedelem után igényeljék vissza az áfát – hangsúlyozta az államtitkár.

Izer Norbert rámutatott: olyan adószerkezet-átalakítást valósított meg a kabinet, amellyel a GDP 2 százalékának megfelelő összeggel csökkent az adóterhelés. A kormány az elmúlt években a gazdaság fehéredéséből fakadó pénzeket adócsökkentésre tudta fordítani.

Az országban a GDP-arányos adócentralizáció 2017-ben 38,4 százalék volt, egy évvel korábban 39,3 százalékot ért el, míg az Európai Unióban 39,9 százalékról 40,2-re nőtt.

A fekete- és szürkegazdaság méretének további csökkentésével meglesz a tér a további adócsökkentésre. Jelezte: a terv az, hogy 2021-ben már a NAV készítse el a vállalkozások járulékbevallását, mert minden adat az adóhivatal rendelkezésére állhat.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója elmondta: az intézet feketegazdasággal kapcsolatos felmérése szerint jelentősen javult a lakosság adózáshoz való viszonya az elmúlt tíz évben.  A javulás ellenére néhány ágazatban még mindig szükséges a szürkegazdaság elleni célzott, erőteljes fellépés.

A magyarok elsősorban az építőipar (50 százalék), az ingatlanügyek intézését (32 százalék), a vendéglátó szolgáltatások területét (29 százalék) és a használt gépjárműforgalmazást (27 százalék) tartják a fekete- és szürkegazdaság szempontjából a legfertőzöttebb ágazatnak.

Az igazgató jelezte: a kormány kedvező adópolitikája és gazdaságfehérítő intézkedései ellenére tíz év alatt megduplázódott a készpénzállomány, amely a szürke- és feketegazdaság fő forrása és eszköze. A kitűzött „hófehér gazdaság” elérése csak a készpénzállomány drasztikus csökkentésével érhető el. Jó jel, hogy a magyar lakosság 47 százaléka gyakrabban használja bankkártyáját, mint öt évvel ezelőtt.