Az egyetem rektora szerint időszerű a BME modellváltása

Varga-Bajusz Veronika az egyetemek modellváltásával kapcsolatban kifejtette: jelentős változás, hogy az intézmények államháztartási akadályokkal nem szembesülnek, magánjogi szerződéses alapokra helyezték forrásokhoz jutásukat, ami egyben teljesítményfinanszírozást is jelent.

Fontosnak nevezte, hogy ezek az egyetemek a hallgatóknak jobb szolgáltatásokat tudnak nyújtani, különösen a vidéki egyetemek esetében pedig a gazdasági szereplőkkel kötött megállapodásaik révén térségük fejlődésének motorjai lehetnek, miközben a hallgatókat a gyors munkához jutásban is segítik.

Az államtitkár elmondta, hogy az elmúlt időszakban jelentősen javult az intézmények nemzetközi szerepvállalása, a hátrányos helyzetű térségekben élők felvétele 50 százalékkal nőtt, a tudományos teljesítményük 30 százalékkal erősödött, és nem mellékesen a munkaerőpiac számára jól képzett szakembereket biztosítanak. Hozzátette: a nemzetközi egyetemi rangsorokban is látható előrelépés, ma már 12 magyar egyetem van a világ top 5 százalékában, de a cél 2030-ra az, hogy legyen egy intézmény a világ top 100-ában, három pedig az európai rangsor első 100 helyezettje között.

Varga-Bajusz Veronika kiemelte, hogy ezek jórészt az egyetemek modellváltását követően megnövekedett rugalmasságuk miatt alakultak így. Megjegyezte, hogy a modellváltást egyetlen esetben sem az addigi fenntartó, az állam kezdeményezte, hanem minden esetben az intézmények szorgalmazták azt.

Charaf Hassan szerint a modellváltás a BME esetében is napirenden van. Mint mondta, az intézményt az államháztartás "megfojtja", az állam nem jó házigazda, míg a modellváltás jó eszköz lehet a jelenlegi helyzetből való kilábalásra, ami nemcsak a pénzről szól, hanem rugalmasságról, gazdálkodásról és tudományos-szakmai kapcsolatokról is.

Jelezte, hogy nem a többi egyetemet szeretnék követni, sajátos BME-modellt próbálnak elindítani, mert a Horizont és Erasmus programokra is szükségük lenne.