Az ESG fogalmát a magyarok mindössze 12 százaléka ismeri - ezt kell tudni róla

Az ESG (E, environmental: környezeti, S, social: társadalmi, G, governance: vállalatirányítási területek) a fenntarthatóságért végzett munkát teszi láthatóvá és mérhetővé a közép- és nagyvállalatok esetében.

Ezek a cégek az e téren tett vállalásaikat, kezdeményezéseiket és eredményeiket tudják olyan módon megosztani, hogy a haladás – és adott esetben a hiányosságok – láthatóvá váljon mindenki számára.

Az UniCredit Bank és a Steigen legújabb közös kutatásuk során azt nézték meg, hogy az ESG – ezen belül is a társadalmi vállalások – mennyire ismertek a magyarok körében.

Fenntarthatóság céges nyelven

Az ESG kifejezés egyelőre meglehetősen ismeretlenül cseng: volt, aki „fékezés-visszanyerő rendszerre”, kipörgésgátlóra, esetleg az „egészségedre!” szó lehetséges új rövidítésére asszociált.

A valódi jelentést – a vállalatok fenntarthatósági kezdeményezéseihez kapcsolódó fogalmat – kevesen tudták beazonosítani.

Kedvezőbb képet kapunk, ha az ESG területekhez tartozó konkrét tevékenységek – beleértve az adományozást és az önkéntességet – ismertségét és a részvételt értékeljük: az e lehetőségekkel kapcsolatos tájékozottságot felmérő, hat komponensből álló „ESG tudatossági indexen” a magyarok átlagosan 22 pontot értek el egy 0-tól 100-ig terjedő skálán. Vagyis hiába foglal el egyre fontosabb helyet a fenntarthatóság kérdése a közbeszédben, az ehhez kapcsolódó vállalati tevékenységekkel kevesen vannak tisztában.

Észszerűen egy jobb jövőért

Ennél is tanulságosabb, hogy a megkérdezettek milyen kevés tevékenységet soroltak a fenntarthatóság tárgykörébe. „Nem éljük fel a tartalékokat, új erőforrásokat keresünk”, „nem veszek mindenből újat, no pazarlás” – fogalmazták meg.

A fenntarthatóság fogalmához a környezetvédelmen és a tudatos fogyasztáson kívül 16 százalékuk a használati tárgyak adományozását társították még. Konkrét, a fenntarthatósághoz kapcsolódó fogalmak kapcsán a „természethez való visszatérés”, a klímaváltozás elleni küzdelem, az önfenntartó gazdálkodás került szóba, de akadt, aki szerint a fenntarthatóság esszenciája abban ragadható meg, hogy „ne nyújtózkodjunk tovább, mint ameddig a takarónk ér”. Jól látható, hogy elsősorban a gyakorlatias, látható eredményekkel járó tevékenységek a legismertebbek.

Szívesebben segítünk helyben

Az eredmények alapján szintén szembetűnő, hogy a társadalmi programok közül az adományozás vezeti a listát, az elmúlt évben az adományozók aránya 57 százalék volt.

Ám az ezzel kapcsolatos tapasztalatok is vegyesek: a válaszadók 33 százaléka nem hiszi el az adománykérőknek, hogy az adományaik a megfelelő helyre jutnak el. Ez magyarázza azt, hogy leginkább a helyi kezdeményezéseket támogatják. 50 százalékot tart vissza az adományozástól, hogy ő maga sincs abban az anyagi helyzetben, hogy ezt megtegye, 36 százalék fogalmazott úgy, hogy „saját életemben is vannak nehézségeim”, 15 százalékuknak pedig az ideje nem engedi, hogy ilyesmivel foglalkozzon. Az áttételesebb, kevésbé látható szociális kezdeményezések – így az oktatási, egészségügyi programok támogatása, az emberi jogok és az egyenlőség melletti kiállás – ismertsége alacsony.

A fenntartható vállalatirányítással kapcsolatos tudás eddig házon belül maradt

Bár a társadalmi kezdeményezések keveseknek jutnak spontán eszébe a fenntarthatósággal kapcsolatban, az ide sorolható tevékenységek társadalmi ismertsége szerencsére viszonylag magas. Ám ez nem mondható el a fenntartható vállalatirányítási kezdeményezésekről: kevesen hallottak róla (12%).

A társadalmi szerepvállalással kapcsolatban határozott elvárásaik voltak a megkérdezetteknek, de ez csak 7 százalékban befolyásolja őket a munkahelyválasztásban, több mint kétharmaduk (68%) keveset vagy semmit nem tud a vállalata társadalmi kezdeményezéseiről.

Akik számára nem volt ismeretlen a terület, főként a gazdasági fenntarthatóságra, modernizálásra, új technológiai vívmányokra és a vállalatok energiaigényeinek megújuló forrásból való biztosítására gondoltak.

A vállalatok etikus és átlátható működésére, a nemek közötti egyenlőségre és a munkavállalói jóllétre irányuló programok említési aránya elhanyagolhatóan alacsony.

Erre utal az is, hogy a megkérdezett nők mindössze 22 százaléka gondolja úgy, hogy egyenlő feltételekkel dolgozhatnak, mint a férfiak, az összes válaszadó 72 százaléka szerint pedig a hazai munkáltatók nem foglalkoznak a dolgozóik jóllétével. Éppen ezért különösen fontos, hogy a munkavállalók jobban megismerjék a vállalatok ezen a területen megvalósított kezdeményezéseit, és éljenek a számukra felkínált lehetőségekkel.

Bankunknak fontos, hogy az ESG szemlélet irányítsa tevékenységeinket. Így például a banki működés folyamatos zöldítése vagy az esélyegyenlőség érdekében tett lépések mellett társadalmilag hasznos finanszírozási programjainkkal és felelős vállalatirányítási gyakorlatunkkal is hozzájárulhatunk egy fenntarthatóbb világhoz. Reméljük, hogy kezdeményezéseink a vállalati szektor más tagjait is inspirálják és a lakosság tudatosságának növeléséhez is hozzájárulhatnak

– fogalmazott Bolyán Róbert, az UniCredit Bank Social Impact Banking területének vezetője.

Vagyis a fenntarthatóság lényege jól érthető és átélhető a legtöbb ember számára: a jelen javainak olyan módon való felhasználása, amellyel hosszú távon gondoskodunk a tágabb (a bolygónk) és a szűkebb (a társadalmunk) jövőjéről.

A vállalatok felelőssége megmutatni az ESG terület által mérhető eredményeik és kezdeményezéseik megosztásával azt, hogy a gazdaság szereplőinek milyen jelentős és másokat is inspiráló szerep jut ezen a téren.