Jóval kevésbé viseli meg Oroszországot az olajembargó, mint amire számítani lehetett

Azóta, hogy február végén Oroszország lerohanta Ukrajnát, a nyugati országok zöme sorra vezette be a szankciókat Moszkva ellen, eddig összesen hatot, ezek közül a legnagyobb hatású kétségtelenül az olajra vonatkozó korlátozás volt.

Elviekben mindez akár működhettek volna is a szankciók is, ám a történelem során már többször megmutatkozott, hogy az embargók gyakran kontraproduktívak lehetnek.Arról igen sok szó esett a közelmúltban, hogy míg a kőszén embargót könnyebben kiheverhetik a tiltást bevezető országok, addig a kőolaj embargó óriási károkat okozhat az európai országoknak, az orosz földgáz behozatalának beszüntetése pedig egyenesen romba döntheti az Európai Unió gazdaságát.

Az is erősen kérdéses, hogy az oroszok számára valójában mekkora érvágást jelentenek az embargók.A globális piacnak ugyanis a különböző mechanizmusai csak akkor tennék lehetővé Oroszország teljes kiéheztetését, ha szó szerint a világ összes jelentős olajfogyasztó országa megtiltaná az orosz olaj importját.

Erre azonban nem került sor, és semmi esély nincs is rá, hogy ez bekövetkezzen, így az orosz olaj, könnyedén megtalálja szépen lassan magának az alternatív piacokat.

Arccal Ázsia felé

Ez a folyamat pedig már meg is indult. Ázsia nagy, iparosodott országai ugyanis rendkívül energiaéhesek és némi világpiaci árhoz képesti diszkontért cserébe szívesen megvásárolják az orosz olajat.

Így miközben a idén májusban az Egyesült Államok 33 millió dollárral, az Európai Unió tagállamai pedig összesen 114 millió dollárral kevesebb értékben importáltak orosz olajat, mint egy évvel korábban, addig csak India önmagában 65 millió dollárral növelte az orosz fosszilis energiahordozó behozatalát. Eközben pedig Kína is folyamatosan vásárolta az orosz olajat, sőt, a kínaiak igénye folyamatosan emelkedik.

Mindez tehát már önmagában oda vezet, hogy jóval kisebb Oroszország bevétel kiesése, mint amit az embargót bevezető országok reméltek, ám ettől még úgy tűnhet, hogy mégis jelentős összegtől eshetett el Oroszország.

Ez azonban nem így van, olyannyira, hogy valójában még jelentősen nőtt is az oroszok olajexportból származó bevétele. Ennek az az oka, hogy a piac beárazta a háború és a nyugati olajembargók okozta kockázatot és ebből fakadóan már a háborút megelőzően szárnyalni kezdett és történelmi csúcsokra jutott a kőolaj világpiaci ára.

Ez pedig oda vezetett, hogy bár volumenében valóban csökkent valamelyest az orosz olajeladás.

Ám ezt a kevesebb olajat olyan drágán tudja eladni Oroszország, hogy még annál is több rajta a profitja, mint amekkora bevétele az EU-s embargó miatt kiesett, még úgy is, hogy kedvezményt adnak az ázsiai vásárlóiknak.

Ha tehát egy hónapot nézünk, akkor mintegy 99 millió dollárral csökkent az orosz olajkivitel értéke idén májusban az előző év azonos időszakához képest. Ezen kívül 105 millió dollár értékben adtak kedvezményt a világpiaci árhoz képest a megmaradt vásárlóknak egy hónap alatt, így összesen 204 millió dollár különbözete keletkezett az oroszoknak májusban.

Az olaj áremelkedése miatt azonban még a kedvezményekkel is 467 millió amerikai dollárral többet tudtak elkérni az általuk eladott olajért, mint az előző évben.

Így mindent összevetve a bevételeik nemhogy csökkentek, de még nőttek is 263 millió dollár értékben májusban. Mindez több mint kétszer akkora összeg, mint amennyi kiesést jelent az uniós piac részleges elvesztése.

Az olajembargó így valójában egyáltalán nem roppantotta meg az orosz gazdaságot, ellenben komoly károkat okozott azoknak az országoknak amelyek bevezették azt, míg az orosz olajat továbbra is örömmel importáló ázsiai országokat versenyelőnyhöz juttatja a nyugathoz képest.

Az orosz bevételek ráadásul magas szinten maradtak, mert a recessziós félelmek felerősödése miatt ugyan csökkent az olaj ára, de még így is jóval, mintegy 30 százalékkal a januári szint felett alakul.

A nyersolaj ára jelenleg 100 dollár alatt alakul, ami az egy évvel ezelőtti árhoz képest 3-40 százalékos drágulást jelent.

Az orosz gazdaság teljesítménye idén 8-9 százalékkal esik vissza, az infláció pedig 20 százalék körül alakul az IMF legutóbbi előrejelzése szerint.