Az európai polgárok háromnegyede nem kér Ukrajnából
HírekA Századvég friss kutatása alapján az uniós polgárok háromnegyede elutasítja Ukrajna soron kívüli felvételét az Európai Unióba. Többségüket aggasztja, hogy Ukrajna integrációjával romlana az uniós gazdák helyzete, nőne a bűnözés, gyengülne az élelmiszerbiztonság és csökkennének a fejlesztési források. Mint ismert, az EU jelenlegi vezetése már 2027-ben – a csatlakozási feltételek teljesítése nélkül is – csatlakoztatná a háborúban álló, önfenntartásra képtelen, a korrupcióval mélyen átszőtt társadalmú országot.
Miután Ursula von der Leyen több ízben elmondta, hogy fel kell gyorsítani Ukrajna uniós integrációját, kiszivárgott, hogy az Európai Bizottság – könnyített eljárás keretében – már 2027 elejéig felvenné az országot az EU-ba. A brüsszeli vezetés új koncepciója szakítana az évtizedek óta alkalmazott érdemalapú eljárással, és Ukrajna – korlátozottabb döntéshozatali jogkörrel – már a csatlakozási feltételek teljesítése előtt taggá válhatna, megelőzve ezzel más, régebb óta felvételre váró, összehasonlíthatatlanul felkészültebb és jobb állapotban lévő országokat.
A bürsszeli buborék a lakosság 82 százalékával szemben politizál
Az Európa Projekt-kutatás szerint azt uniós polgárok többsége valamennyi tagállamban elutasítja a brüsszeli törekvést; a felnőtt lakosság mindössze 18 százaléka venné fel azonnal Ukrajnát az EU-ba, 43 százalékuk szerint inkább be kellene tartani a megszokott érdemalapú eljárást, 32 százalékuk pedig teljesen elutasítja az ország csatlakozását.
Az ukrán nemzeti hősként ünnepelt Sztepan Bandera náci-kollaboráns tömeggyilkos emlékműve Lvivben (régebbi nevén Lvov, vagy Lemberg)
A brüsszeli elképzelést támogatók aránya még a leginkább Ukrajna-párti skandináv országokban is kisebbségben van: a svédek 35, a finnek 32 százaléka értene egyet Ukrajna feltétel nélküli beléptetésével. A skála másik végén Magyarország és Ausztria áll, ezekben az országokban a felnőtt lakosság 93 és 83 százaléka utasítja el Ukrajna azonnali csatlakozását – írták.
Az európai élelmiszerbiztonságnak annyi lenne, viszont a multik nagyot kaszálnának
Ukrajna integrációja – a fegyveres konfliktus továbbterjedésén túl – számos további kockázatot is hordoz. Az országban működő multinacionális vállalatok koncentráltan, alacsonyabb minőségi előírások mellett állítanak elő élelmiszereket, így az uniós piacvédelmi rendszer feloldása élelmiszerbiztonsági aggályokat vet fel, és nehéz helyzetbe hozhatja az uniós gazdákat. A Századvég mérése alapján mindkét szempont aggasztja az európaiakat: az előbbitől a válaszadók 53, az utóbbitól 59 százaléka tart.
A tömegesen áttelepülő ukránok további biztonsági kockázatokat generálnának
A történelmi tapasztalatok alapján, a háborúk alatt és közvetlenül azok után, az érintett országokból kiáramló tömegek megemelhetik a környező országokban felmerülő biztonsági kockázatokat: ezt az uniós polgárok 55 százaléka tartja aggasztónak.
Az uniós források elapadnának
Ukrajna csatlakozásával a tagállamok számára szűkülnének az elérhető központi uniós források, amitől a válaszadók 52 százaléka tart. Ukrajna felvételéhez tehát nemcsak a csatlakozási feltételeknek kellene teljesülniük, de az európaiak aggályaira is megnyugtató választ kellene találni – áll a felmérésben.
