Távol a csúcstechnológiától – Ijesztő lemaradásban a magyar ipar

Részletes, jóval több következtetés levonására alkalmas adatokat jelentetett meg az Eurostat az elmúlt napokban az Európai Unió tagországainak iparáról. Az ágazati bontásban és hosszabb időtávon szerepeltetett adatok már lehetőséget nyújtanak iparszerkezeti elemzések végzésére és nemzetközi összehasonlításokra is. Az ipari termelés az EU-ban 2025 októberéről novemberre 0,2, az eurózónában pedig 0,7 százalékkal bővült. Éves összehasonlításban novemberben a növekedés 2,2, illetve 2,5 százalékos volt. A magyar érték ugyanakkor éves szinten 5,4 százalékkal esett vissza. Októberhez viszonyítva a csökkenés 2 százalékos volt.

Kiugróan magas lengyel növekedés

A magyar ipar teljesítménycsökkenése éves szinten az EU-ban a harmadik legmagasabbnak számít. A V4 országok között is a magyar teljesítmény a leggyengébb. A cseh gazdaság ugyanis 5,8 százalékkal nőtt. Igaz, a lengyel 0,6 százalékkal, a szlovák pedig 4,5 százalékkal csökkent. Megjegyzendő, hogy a német adat viszont egy százalékos javulást mutatott.

Ha a hazai ipar teljesítményét a 2021-es évhez, mint bázishoz viszonyítjuk, akkor a magyar adat 2024 novemberében 91,5 százalékos volt, ami 8,5 százalékos csökkenést jelent. Ennél jelentősebb visszaesés csak három országban, Belgiumban (87,5 százalék), Luxemburgban (86,3 százalék) és Bulgáriában következett be. A V4-ek között Csehországban és Lengyelországban nőtt az ipar (103,3 és 111,9 százalékkal), Szlovákiában pedig enyhén csökkent (97,6 százalék) ugyanebben az időszakban. Fel kell figyelnünk a jelentős lengyel javulásra. A romló magyar ipari teljesítmény okaként gyakran hivatkozott német visszaesés is kisebb, mint a magyar, csak 93,2 százalékos. További fontos összefüggéseket figyelhetünk meg, ha mélyebbre ásunk, és megnézzük néhány iparág teljesítményének alakulását.

A németeknél jobban visszaestünk

A következő táblázatban a legfontosabb ágazatok adatait látjuk öt ország esetében. Az adatok munkanap hatástól és szezonálisan kiigazítottak, a viszonyítási alap, a bázis év a 2021-es esztendő. Szlovákia azért nem szerepel a táblázatban, mert ennél az országnál nem tüntettek fel ágazati adatokat.

Néhány ágazat termelési adatainak alakulása 2025. novemberében (2021 = 100 %)

Forrás: Eurostat 2026. január 15.

Először arra érdemes felfigyelnünk, hogy három ágazatnál kiemelkedő termelésbővülést látunk. A lengyel élelmiszeripar 24,2 százalékkal nőtt, 85,5 százalékkal az osztrák gyógyszeripar és 45 százalékos termelésbővülés volt Ausztria csúcstechnológiás feldolgozóiparában 2021-től 2024 novemberéig.

A második észrevétel, hogy az ipar és a feldolgozóipar is bővült Csehországban és Lengyelországban, a német csökkenés pedig alacsonyabb mértékű, mint a magyarországi. A vizsgált hazai ágazatok közül négy esetén látunk bővülést. Minimálisan, 1,3 százalékkal nőtt az élelmiszeripar. A német adat viszont romlott. A jármű- és egyéb szállítóeszköz-gyártás összesített adata egy százalékos javulást mutat. Ezen az ágazaton belül van a gépjárműgyártás, azonban erre külön nem adott meg értéket az Eurostat. Ausztria kivételével azonban ebben az ágazatban is jelentősebb a növekedés, mint Magyarországon.

A villamosberendezés gyártás is sokféle tevékenységet foglal össze. Mások mellett ebben mérik az akkumulátor-gyártás termelési értékét is. Itt a magyar adat messze a legmagasabb, valószínűleg azért, mert megkezdte a termelést néhány frissen betelepült akkugyár. Ne feledjük azonban, hogy ez az ágazat komoly értékesítési problémákkal néz szembe, amelyek miatt már termelés visszafogására is kényszerült, nemcsak nálunk, máshol is.

A gyógyszeripar és a számítógép, elektronika, optika ágazat területén vegyes a kép. A legnagyobb visszaesést a gyógyszeriparban Magyarország szenvedte el, a legnagyobb bővülés pedig - mint korábban említettük - Ausztriában volt. A számítógép, elektronika, optika ágazatban mindenhol bővülés tapasztalható, a magyar érték a harmadik legmagasabb. A legdrámaibb visszaesést minden országban a vegyiparban mértek.

A fegyvergyártás az élvonalban

Németországgal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy van egy olyan alágazata, amelyben 2021-hez mérve óriási bővülést látunk: ez a fegyver- és lőszergyártás, ahol 86,8 százalékos növekedés következett be. Összehasonlításra sajnos nincs lehetőség, mert a vizsgált országokra vonatkozóan ez az adat nem áll rendelkezésre. Elérhető azonban az EU-s átlag érték, ami 57,2 százalékos fellendülést mutat. Van azonban egy EU-n kívüli ország a statisztikában, amely ugyanezen időtávon 2021-hez mérve több, mint megháromszorozta hadiipari termelését: ez pedig Törökország.

Végül ki kell emelnünk két különleges területet, amelyek aránya a gazdasági szerkezetben hozzáadott értékteremtő képességük miatt nagyon fontos adat. Ezek a csúcstechnológiás és az alacsony technológiai szintet képviselő feldolgozóipari területek. Nyilvánvaló, hogy az első növekvő és a második csökkenő aránya a gazdasági szerkezet kedvező irányú változását jelzi.

A vizsgált országok közül egyedül Magyarországon csökkent a csúcstechnológiás ágazatok teljesítménye 2021-hez viszonyítva. Az alacsony technológiai szintet képviselő feldolgozóiparra – a magyar mellett – csak a német és az osztrák adat elérhető. Azt látjuk, hogy az ilyen tevékenységek kibocsátása Németországban 13,6 százalékkal csökkent. Az okok között szerepelhet, hogy abbahagyták ezeket a tevékenységeket, vagy kitelepítették más országokba.

Milyen következtetéseket vonhatunk le tehát az adatokból? Nemzetközi összehasonlításban arra kell felfigyelnünk, hogy összességében, más országokhoz mérve indokolatlan a magyar ipari teljesítmény folyamatos romlását a német gazdaság problémáinak számlájára írni. Egyrészt azért, mert a német gazdasággal szintén szoros kapcsolatban lévő más országok (például Csehország vagy Lengyelország) ipari és feldolgozóipari teljesítménye 2021-hez képest javult. Különösen figyelemre érdemes a csúcstechnológiás ágazatok arányának növekedése mindenhol, kivéve nálunk. Ez utóbbihoz kapcsolhatók a további okok: gazdasági szerkezetünk alacsony tudástartalma, gyenge innovativitása, végső soron az alacsony hozzáadott értékteremtés, következésképpen az alacsony termelékenységi szint.