Az MTA 194. rendes közgyűlése – Freund Tamás: „Nem azt kérdezzük, hogy kinek van igaza, hanem azt, hogy mi az igazság”

Az MTA elnöke az online megtartott tanácskozás résztvevőit köszöntve úgy fogalmazott: nem csupán a világjárvány által ránk kényszerített szabályokhoz kell megmutatnunk alkalmazkodóképességünket, hanem tudományos Akadémiaként, nemzeti Akadémiaként a folyamatosan változó világhoz is.

A tudomány képviselőinek a feladata azonban túlmutat saját alkalmazkodóképességének biztosításán. 

A tudomány minden eszközével segítenie kell a társadalom valamennyi rétegét abban, hogy képes legyen lépést tartani a drámai változásokkal. El kell tudnia magyarázni az okokat és a lehetséges megoldásokat, mert csak így várható el, hogy a tudomány iránti bizalom erősödésével az egyének is racionális válaszokat adjanak akár olyan korábban nem tapasztalt élethelyzetekben is, mint egy világjárvány. Nem azt kérdezzük, hogy kinek van igaza, hanem azt, hogy mi az igazság”

– idézte az MTA elnöke Szent-Györgyi Albertet. Mint mondta, az immár majd két évszázados Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél többen vallják magukénak ezt az elvet, és ismerjék, értsék a tudományos világfelfogás lényegét.
Legyenek tisztában a tudományos gondolkodás és módszertan alapelveivel, mert így sokkal kevésbé lesznek fogékonyak a tényeket figyelmen kívül hagyó és a tudományos megalapozottság nélküli, de a tájékozatlan laikus számára jól hangzó áltudományos állításokra. A tudományos megállapításokat igazodási pontként kell elfogadtatni a közvéleménnyel, s ez a tudomány művelőitől várható el leginkább.

Freund Tamás elnökként az MTA 2019-ben elfogadott, megújult küldetési nyilatkozatának iránymutatása szerint kíván dolgozni. Ennek sarkalatos pontjai a tudományos tények, elvek és módszerek tisztelete, valamint a nemzet iránti elkötelezettség.

A tudomány iránti közbizalom, valamint a társadalmi attitűd erősítésének nagy, de el nem odázható feladatát azonban csak az ehhez szükséges forrásokkal és eszközökkel rendelkező intézmény tudja ellátni.

Széchenyi Akadémiája iránt a bizalom töretlen, a közvélemény-kutatások szerint a leghitelesebb közintézmény. Ugyanakkor látni kell, hogy az MTA helyzete a kutatóintézet-hálózat elcsatolását követően alapjaiban megváltozott. Ebben az új erőtérben azon kell dolgozni, hogy az Akadémia számára legmegfelelőbb szerepkört alakítsák ki.

Az MTA-nak a nemzet tanácsadójának, a tudománybarát társadalmi szemlélet terjesztésén dolgozó intézménynek a szerepét kell teljes körűen betöltenie, ami nem képzelhető el az eddiginél erőteljesebb köztestületi részvétel nélkül.
Freund Tamás szerint különösen fontos a fiatalok megszólítása. Közülük is főleg azoké, akiket felkészültségüknek, érdeklődésüknek köszönhetően vonz a kutatói pálya. Számukra indította el a Középiskolai MTA Alumni Programot.

Ennek keretében a mára kutatóvá érett volt diákok segítségével, egykori alma materükhöz fűződő kapcsolatukra építve vinné közelebb a középiskolás fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit, a felfedező kutatás örömét tudomány-népszerűsítő előadások és az azokat követő beszélgetések formájában.
Legalább ilyen fontos azonban, hogy

az Akadémia továbbra is megkerülhetetlen minőségbiztosító bázisa legyen a hazai kutatói közösségnek. Ezért a tudományos kiválóságot monitorozó, hitelesítő feladatát a kutatók mellett a kutatóhelyekre is kiterjeszti az Akadémia.

E célból hirdette meg az „MTA Kiváló Kutatóhely” minősítés elnyerésére első ízben kiírt pályázatát, amely a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek pedig reális perspektívát ad. A megmérettetés lehetősége a korábban az MTA-hoz, jelenleg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó kutatóhelyeken kívül az egyetemi tanszékek, intézetek, klinikák előtt is nyitva áll.
A közgyűlést megnyitó ülésen Karikó Katalin kutatóbiológus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója tartott előadást.

A kutató biológus, biokémikus munkájának legfontosabb eredményeiről mára oltottak tízmillióinak vannak egészen konkrét élményei.

A Széchenyi díjas kutató beszámolt arról, hogy diákként 1976-ban hogyan kezdte el munkáját a Szegedi Tudományegyetem kutatóközpontjában, és milyen szakmai úton haladt végig a koronavírus-járvány elleni egyik fontos fegyverünk, az mRNS-vakcina kifejlesztéséig.

A mainzi BioNTech vállalat alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem professzora a világ tudományos élvonaláig jutott el.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a 2021. évi Akadémiai Aranyérmet Palkovits Miklósnak, az MTA rendes tagjának, a Semmelweis Egyetem Anatómiai Intézet professor emeritusának adományozta, és több kitüntetést adott át az elnök és főtitkár a hazai és a nemzetközi tudományos világ prominenseinek.