Brüsszel már a 22. szankciós csomagot készíti elő, Ukrajnának újabb pénzügyi támogatást ígér

Az Európai Unió a háború lezárását követően is fenn kívánja tartani Ukrajna támogatását – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke november 12-én Dublinban, az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozóján.

„Európa támogatni fogja Ukrajnát, mind a háború, mind pedig a béke idején” – hangsúlyozta a bizottsági elnök, aki két újabb uniós intézkedés előkészítését is bejelentette.

Az Európai Bizottság már dolgozik az Oroszországgal szembeni 22. szankciós csomagon, emellett javaslatot készít Ukrajna 2027-es pénzügyi szükségleteinek fedezésére. Von der Leyen szerint mindkét előterjesztést a november 26–27-re tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozó előtt bemutatják.

A Reuters csütörtöki beszámolója szerint az újabb szankciók az orosz bankrendszert, a kriptovalutákhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokat és a harmadik országokon keresztül történő szankciókerülést is érinthetik. Felmerült az orosz és fehérorosz sportolók kizárása az EU területén rendezett nemzetközi versenyekről is. A javaslat részletei egyelőre nem véglegesek.

A tervezett intézkedések különös jelentőséget kapnak annak fényében, hogy az Egyesült Államok közvetítésével ismét felgyorsultak az ukrajnai háború lezárását célzó diplomáciai egyeztetések. Miközben Washington Moszkvával tárgyal a lehetséges békemegállapodásról, az Európai Unió további gazdasági nyomásgyakorlásra és Ukrajna hosszabb távú finanszírozására készül.

Zelenszkij szerint Putyin folytatni akarja a támadásokat

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a dublini csúcstalálkozón arról számolt be, hogy az Abu-Dzabiban kedden és szerdán tartott amerikai–ukrán–orosz tárgyalásokon nem sikerült megállapodni a fekete-tengeri feszültség csökkentéséről és az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások leállításáról.

Az ukrán elnök szerint az orosz delegáció arra hivatkozott, hogy nincs felhatalmazása ezeknek a kérdéseknek a megtárgyalására. Zelenszkij azt állította, hogy az orosz tárgyalók közlése alapján Vlagyimir Putyin folytatni kívánja az Ukrajna elleni csapásokat.

A tárgyalások ugyanakkor nem maradtak teljesen eredménytelenek: a felek megállapodtak egy nagyszabású hadifogolycsere előkészítéséről, és megvitatták a biztonsági garanciák, az orosz követelések, valamint a háború utáni rendezés kérdéseit is.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter eredményesnek minősítette az abu-dzabi egyeztetéseket, ugyanakkor elismerte, hogy a békemegállapodás eléréséhez még jelentős diplomáciai munkára van szükség.

A dublini RTÉ beszámolója szerint az amerikai tárgyalók, Steve Witkoff és Jared Kushner Moszkvába utaztak, hogy Vlagyimir Putyinnal egyeztessenek az abu-dzabi tárgyalások eredményeiről. A tervek szerint ezt követően Zelenszkijt is tájékoztatják az orosz elnök válaszáról.

Európa is helyet követel a béketárgyalásokon

A dublini csúcstalálkozó egyik központi kérdése, hogy az európai országok milyen szerepet kaphatnak a Washington közvetítésével zajló békefolyamatban.

Von der Leyen közölte, hogy az európai képviselők bevonását maga Zelenszkij kérte. António Costa, az Európai Tanács elnöke pedig hangsúlyozta: a következő napokban kiderülhet, Oroszország valóban kész-e lezárni a háborút.

Costa szerint Európának korábban működő biztonsági rendszere volt, amelyet Oroszország fokozatosan aláásott, majd az Ukrajna elleni támadással lerombolt. Az európai biztonsági rend helyreállításához ezért szerinte nincs szükség teljesen új megoldások kidolgozására.

Mark Rutte NATO-főtitkár szintén óvatosan értékelte a diplomáciai fejleményeket. Bár elismerte, hogy Abu-Dzabiban történtek előrelépések, továbbra is bizonytalannak nevezte Moszkva valódi tárgyalási szándékait.

A NATO-főtitkár szerint az európai és amerikai fél már januárban megállapodott az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák vázlatáról, azok megvalósításához azonban előbb tűzszünetre vagy békemegállapodásra lenne szükség. Rutte emellett sürgette Ukrajna további támogatását, különösen a téli hónapok közeledtével.

Magyar Péter is részt vesz a dublini csúcstalálkozón

A november 12-i találkozó az ír uniós elnökség egyik legjelentősebb diplomáciai eseménye. A kilencedik EPC-csúcsra 48 állam- és kormányfőt hívtak meg, köztük az Európai Unió tagállamainak, az Egyesült Királyságnak, Törökországnak és Ukrajnának a vezetőit. A találkozón Magyar Péter magyar miniszterelnök is részt vesz.

Az ír miniszterelnök, Micheál Martin és António Costa által vezetett csúcson az ukrajnai háború mellett az európai versenyképesség, az energiaárak, a védelmi együttműködés és a hibrid fenyegetések is napirenden szerepelnek.

Az Associated Press tudósítása szerint a találkozót fokozott biztonsági intézkedések kísérik, miután az elmúlt napokban több ír médiaszervezetet és légitársaságot is bombafenyegetések értek. Bár felmerült az orosz hibrid hadviseléssel való összefüggés lehetősége, ezt egyelőre nem bizonyították.

A dublini találkozó pénteken az uniós állam- és kormányfők informális csúcstalálkozójával folytatódik. A hivatalos uniós program szerint a vezetők az Európai Unió stratégiai prioritásairól egyeztetnek.

A következő hetek meghatározó kérdése így az lesz, hogy az amerikai közvetítéssel zajló béketárgyalások eredményeznek-e érdemi áttörést, miközben az Európai Bizottság már a következő szankciós csomag és Ukrajna 2027-es finanszírozásának előkészítésén dolgozik.