Covid, háború? Nem ezek, hanem főként az árfolyam-ingadozás jelent gondot a cégeknek

A Via Credit és az OPTEN több száz fős felmérésében arra kereste a választ, hogyan vélekednek a vállalkozás vezetők a jelenlegi gazdasági helyzetről. Visszatekintve az elmúlt évek pandémiás időszakára, hogyan látják cégük működését, gazdálkodását? A kialakult gazdasági helyzetben hogyan vélekednek a HR, COVID vagy épp a Forint árfolyam témákról?

A válaszadók 56%-a 50 fő alatti-, 36% 50-250 közötti-, 8% pedig 250 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalkozás.

Covid és háború: nem jelent gondot. Csak az árfolyam-ingadozás…

Túl vagyunk a Covidon: legalább is a válaszadók 83 százaléka mondta azt, hogy a járványnak semmilyen hatása nincsen már a vállalkozás működésére. Akik még érzik a hatást, azok közül is közel 44% nem negatívumot említett, hanem a home office-ra való áttérést, mint a pandémia egyik fennmaradó következményét.

Háború: a szomszédban zajló háború a vállalatok 70%-ra nincsen hatással egyelőre. Ellátási lánc hiányosságok, megemelkedett energiaárak elenyésző számban jelentenek csak gondot. A fennmaradó 30%-a a válaszadóknak azonban érzi a háború okozta ellátási láncban keletkező fennakadásokat. Az elszálló alapanyagárak vagy az energia árának negatív hatásai egy-egy válaszadó akár teljes éves profitját is felélte. A vállalkozások már nem csak a nyersanyagárak tőzsdei ingadozását építik be a szerződéseikbe, hanem az energiaárak változását is áthárítják a megrendelők fele.

A forint-euró/dollár árfolyam ingadozása viszont érezteti hatását; 76% érzi a beszerzési árakban, illetve a működési költségekben való emelkedést.

Egyes iparágakat, exportorientált vállalkozásokat megsegíti az erős euró, ezáltal a hazai hozzáadott értéket tartalmazó termékek versenyképesebbek nemzetközi viszonylatban. Ezek a cégek viszont kevesebben vannak, mint azok, akik árképzésének részét képezik az import áruk, alapanyagok feldolgozása, így az ő profitabilitásuk is romlik.

Terveznek a cégvezetők

64 százalék tervez beruhását, 84% pedig béremelést tervez idén. Pozitívum, hogy a válaszadók alig 13%-a gondolkodik elbocsátásokban, csupán 3% tervez bércsökkentést.

Papadimitropulosz Alex, a Via Credit ügyvezetője szerint nem meglepő, hogy ilyen eredmények születtek a felmérés során; bő két év válságot követően a cégek végre fellélegezhetnek és elbocsátások, bércsökkentések helyett bepótolhatják elmaradt fejlesztéseiket. A háború és az általa generált ellátási lánc és devizaárfolyam okozta bizonytalanságot azonban a vállalkozások tartós folyamatként kezdik felfogni és minden bizonnyal folyamatosan újraterveznek. Az már elmúlt, hogy a cégvezetők több éves tervet tennének le az asztalra, az utóbbi időben megszokhattuk, hogy sokszor éven belül újraírják az üzleti tervet a változó körülményekre reagálva.

Árfolyam-ingadozás, munkaerőhiány és infláció okoz fejfájást a KKV-knak

Melyek a magyar kkv-k legfőbb problémái: számos válaszlehetőség közül választhattak – akár többet is megjelölve- a felmérésben résztvevők: Covid, háború, adminisztrációs terhek, adók, forráshiány stb. 

A három leggyakrabban adott válasz a már korábban is említett árfolyam-ingadozás (63%), az infláció (55%) és a szakképzett munkaerő (73%) hiánya volt.

Az OPTEN sem látja annyira optimistán a vállalkozások előtt álló időszakot

„A moratórium megszűnése, valamint az emelkedő energiaárak sok vállalkozás számára jelentenek komoly kihívást.  Az idei évben már 12 000 cég került kényszertörlés alá - ami több mint tavaly egész évben - és a felszámolások száma is emelkedésnek indult”

– világít rá Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója.

Az ellátási láncokban kialakult problémák most legjelentősebben az ipari szektorokra hatnak – szemben a COVID által sújtott főként szolgáltató szektorokkal. „Ne legyenek illúzióink, sok bedőlés várható még idén és a jövő évben, és sok cég számára továbbra is a rövid távú túlélés a cél. Ezért is fontos, hogy a bedőlő vállalkozások minél kevesebb céget rántsanak magukkal” – teszi hozzá az igazgató.