A közép és hosszú távú energia- és klímapolitikai prioritásokról döntött a kormány

A kormány elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prioritásait 2040-es kitekintéssel.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a döntések fényében, az elfogadott dokumentumok alapján az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges nemzeti fejlődési stratégiát, amelynek alapelveit a mai kormányülés szintén elfogadta.

A kormány a mai ülésén meghatározó jelentőségű döntéseket hozott energia- és klímapolitikai kérdésekben, e két területet szoros kapcsolódásuk miatt összefüggéseikben érdemes kezelni. A kibocsátás-csökkentést és alkalmazkodást szolgáló klímapolitikai intézkedések döntő részben előnyös hatásai és kisebb mértékben felkészülést igénylő kockázatai alapvetően befolyásolják az ellátásbiztonság, versenyképes árazás és fenntarthatóság energiapolitikai céljainak megvalósíthatóságát.

A kormány ennek tükrében megvitatta és elfogadta az Éghajlatváltozási Cselekvési Tervet, az éghajlatváltozás Kárpát-medencére gyakorolt hatásáról szóló jelentést, az új Nemzeti Energiastratégiát, és a Nemzeti Energia és Klímatervet. E szakpolitikai dokumentumok a globális trendek, az európai uniós elvárások és irányok, a Kárpát-medencei helyzet és a hazai energiapiaci helyzet és klímapolitikai adottságok alapján készültek el. Jelentős részük szakmai és társadalmi egyeztetése az elmúlt egy-másfél évben lezajlott.

A dokumentumok együttesen alapozzák meg Magyarország hosszú távú, átfogó, tiszta fejlődési stratégiáját, amely várhatóan 2020 végéig kerülhet a kormány elé. A komplex stratégia alapvető irányait a kormány által szintén ma megtárgyalt Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia képezi. A dokumentumok hamarosan elérhetőek lesznek a kormányzati honlapon.

A kormány az összes parlamenti párt részvételével zajló egyeztetéseket kezdeményez, kérni fogja az Országgyűlés ellenzéki vezetésű fenntarthatósági bizottságát, hogy tűzze napirendjére és vitassa meg a dokumentumokat. A részletekről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár nemzetközi sajtótájékoztatón számolnak be pénteken.

Magyarország számára fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt és élhető klímát szeretnénk. A klímaváltozással szemben cselekvéssel lehet fellépni, Magyarország így tesz, határozott klímavédelmi céljaink, intézkedéseink vannak, vállalásaink teljesítése felé eredményesen és következetesen haladunk.

1990-hez képest közel harmadával csökkentettük az ÜHG kibocsátásainkat, ez a kilencedik legjobb teljesítmény az EU-ban. Az egy főre jutó ÜHG kibocsátások mindössze az EU átlag háromnegyedét teszik ki, ami a hatodik legjobb eredmény. Magyarország mellett világszerte csak 20 további ország mondhatja el magáról, hogy 2000 óta egyszerre tudta növelni a gazdaságot (a magyar teljesítmény 29 százalék), és csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátását (24 százalékkal).