Elemzők: az év végére utolérheti magát az ipari termelés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken kiadott első becslése szerint júliusban az ipari termelés volumene 8,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesés mértéke 28,8 százalékponttal kisebb volt az áprilisi mélyponthoz képest.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárja szerint a következő hónapokban folytatódhat az ipar kilábalása, a kereslet élénkülése azonban fokozatos lehet a magasabb -, bár most már csökkenő - munkanélküliség, bércsökkentések és a fogyasztók óvatossága miatt. Ugyanakkor a későbbiek során megjelenhet az elhalasztott kereslet is, így az év hátralevő részében Suppan Gergely az ipari termelés fokozatos élénkülésére számít.

A koronavírus esetleges újabb hulláma ugyanakkor hátráltatná a kilábalást, azonban az egészségügy magasabb felkészültségi foka miatt a Takarékbank már nem számít a tavaszi hónapokhoz hasonló szigorú lezárásokra.

A szakértő prognózisa szerint az idén 7 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban akár 13-14 százalékos növekedés is várható, jövő év áprilisában a növekedés elérheti a 60 százalékot is az idei mélypontról. Az ipari termelés visszaesésének mértéke a harmadik negyedévben 4-5 százalékosra mérséklődhet az előző negyedévi mintegy 25 százalékkal szemben, ami érdemben hozzájárul a GDP meredek felpattanásához is - vélekedett.

Még mindig mínuszban a magyar ipar, de a visszakapaszkodás folytatódott - állapította meg az MTI-hez eljuttatott kommentárjában Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A járvány miatt elrendelt korlátozások miatt az ipar áprilisban volt a mélyponton, azóta kezd magára találni. Ugyanakkor a kilábalás üteme lassult, az adatokat a bázishatás is befolyásolta. Az augusztusi számok nagyobb növekedésről szólhatnak, az idén ugyanis a tavaszi korlátozások miatt több gyár előrébb hozta a szabadságolásokat.

A járvány miatt továbbra is bizonytalan a helyzet a szakember szerint. Kérdéses, hogy a második hullám milyen hatással lesz az exportkeresletre és a belső fogyasztás mekkora támaszt tud adni az iparnak. A mostani kilátások szerint ezt az évet akár egyszámjegyű visszaeséssel zárhatja a szektor, jövőre pedig bővülés várható.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is azt látja a legfontosabbnak, hogy a kilábalás folytatódik, de megjegyezte: az iparban továbbra is jelentős potenciál rejtőzik, a termelés volumene még mindig a 2017 második felére jellemző szinten van. A kiskereskedelemmel szemben itt az előző havi teljesítményhez mért lassulás egy része várhatóan csak átmeneti lesz, bár a termelési láncokban még mindig mutatkoznak zavarok. Ugyanakkor néhány főbb területen júliusban megtörténtek a szokásos nyári karbantartási leállások. Ennek tudható be, hogy továbbra is jelentős visszaesést mért a KSH a legnagyobb súlyú járműgyártásban.

Előre tekintve az augusztus sem hoz valószínűleg sokkal dinamikusabb növekedést, sőt további lassulásra lehet számítani Virovácz Péter szerint, mert a nyári leállásokat megvalósító cégek egy része nem júliusra, hanem augusztusra ütemezte ezeket. A legnagyobb kérdés, hogy vajon a koronavírus újbóli erősebb terjedése nyomán mennyire lesz meghatározó az átmeneti, gördülő jellegű lezárások ipari hatása az európai termelési láncokra. A rendelésállomány alakulása mindenesetre biztató, így optimális esetben az ipar akár már az év végére érdemben megközelítheti a válság előtti termelési szintet.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője a magas bázis miatt nagyobb visszaesésre számított júliusban, így a 8,1 százalék számára pozitív meglepetést jelent. A havi növekedési adat is fokozatos kilábalásról árulkodik az áprilisi mélypont után, tette hozzá. Jó jelnek nevezte, hogy legfontosabb külkereskedelmi partnerünktől, Németországból is kedvező adatok érkeztek a feldolgozóipari megrendelések növekedéséről.

Úgy vélte, az év hátralévő részében tovább emelkedhet az ipari termelés, ugyanakkor a tavalyi szintet csak az év végén érheti el, amennyiben a külső kereslet is fokozatosan helyreáll. További bizonytalanságot jelent viszont a vírus második hulláma, de az ellátási láncokra a határzár is kockázati tényező - jegyezte meg.