Elindult az NHP Zöld Otthon Program

Az MNB az NHP Zöld Otthon Program keretében kibocsátott likviditást teljes mértékben sterilizálja. A jegybank új, fenntarthatóságot támogató programjai nem változtatják meg az MNB szigorú monetáris politikai irányultságát. Szeptember végén lezárult a koronavírus-járvány hatásainak tompítása érdekében, válságkezelő eszközként tavaly áprilisban elindított NHP Hajrá. A 3 000 milliárd forintnyi forrás több mint 40 ezer vállalkozás számára jelentett segítséget működésük fenntartásához, beruházásaik megvalósításához. A 2013-ban elindított NHP eddigi szakaszaiban összesen mintegy 75 ezer vállalkozás jutott forráshoz közel 6 400 milliárd forint összegben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) zöld eszköztár-stratégiájában megfogalmazott jövőképe szerint Magyarország fenntartható felzárkózása a gazdaság zöld átállásával valósulhat meg, amelynek feltétele, hogy legkésőbb az évtized végére egy olyan pénzügyi rendszer alakuljon ki hazánkban, amely figyelembe veszi és érvényesíti a környezeti fenntarthatósági szempontokat.

A lakáshitelek piaca megfelelő kiindulópontot jelent a zöld szempontok beépítésének támogatásához,

tekintettel arra, hogy a hazai primerenergia-felhasználás harmadát kitevő lakóingatlanállomány energetikai hatékonysága alacsony, korszerűsítésére jelentős tér áll rendelkezésre.

A Növekedési Hitelprogram részeként elinduló NHP Zöld Otthon Program a zöld lakáshitel piac létrejöttét és a környezeti fenntarthatósági szempontok hazai lakáspiacon történő érvényesülését segíti elő, ami egyúttal hozzájárulhat a zöld otthonok iránti kereslet, illetve ezen keresztül a kínálat élénkítéséhez is. A jegybank az NHP Zöld Otthon Program keretében kibocsátott likviditást teljes mértékben sterilizálja, a zöld eszköztár stratégia keretében elindított, fenntarthatóságot támogató programjai nem változtatják meg az MNB szigorú monetáris politikai irányultságát.

Az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan az NHP Zöld Otthon Programban az MNB 0 százalékos kamat mellett biztosít a hitelintézeteknek refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhetnek tovább a lakossági ügyfelek részére.

A program keretében energiahatékony (legalább BB vagy annál jobb energetikai besorolású, és legfeljebb 90 kWh/m²/év primer energiaigényű) új lakások és családi házak saját lakhatás céljából történő vásárlására, illetve építésére nyújtható hitel, legfeljebb 70 millió forint összegben. Az MNB az elmúlt hetekben a hitelintézeti szektorral és az érintett szakmai szervezetekkel egyeztetve kialakította a program feltételeit. A fontosabb tudnivalókat bemutató tájékoztató oldal itt, a részletes terméktájékoztató pedig itt érhető el. A hiteligényléshez és bírálathoz szükséges dokumentumokkal kapcsolatban közvetlenül az NHP Zöld Otthon Hitelt kínáló hitelintézeteknél érdemes tájékozódni. 

Szeptember 30-án lezárult az NHP Hajrá, amelyet az MNB 2020 áprilisában indított el a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásainak tompítása és a kkv-k finanszírozáshoz jutásának elősegítése érdekében.

A vállalatok megváltozott finanszírozási igényeihez igazodó konstrukció minden korábbinál kedvezőbb feltételekkel, széleskörű felhasználási lehetőségekkel biztosított forrást a kkv-szektornak. A vállalkozások részéről jelentkező számottevő finanszírozási igényre és az elhúzódó járványhelyzetre tekintettel az MNB a keretösszeget kétszer is megemelte, legutóbb áprilisban 3000 milliárd forintra, amely teljes mértékben felhasználásra került.

Az NHP Hajrá az egyik leghatásosabb eszköz volt a válságkezelésben, mintegy 62 ezer hitel- illetve lízingszerződés jött létre, több mint 40 ezer hazai vállalkozás forráshoz jutását elősegítve.

Jóllehet a szerződéskötési időszak véget ért, a felvett források továbbra is támogatják a vállalkozások működését, ráadásul a megkötött szerződések az eddig folyósított hitelrészeken túl még akár többszázmilliárd forintnyi további lehívási lehetőséget biztosítanak. 

Az NHP Hajrá keretében megkötött szerződések volumenének 38 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 53 százaléka forgóeszközhitel, 9 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt. A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, a mezőgazdaság és az építőipar ágazatokban tevékenykedő kkv-k vették fel. Annak ellenére, hogy az egy vállalkozás által felvehető hitelösszeget jelentősen megemelte a jegybank a középvállalatok stabilitásának megőrzése és a nagyobb beruházások elősegítése érdekében, az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan ezúttal is jelentős volt a kisebb szereplők részaránya:

a kihelyezett források több mint negyede mikrovállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került.

Az NHP Hajrában létrejött ügyletek fontosabb statisztikai jellemzőit bemutató tájékoztató itt érthető el.

Az MNB 2013-ban indult Növekedési Hitelprogramja fontos szerepet játszott abban, hogy a 2008-as válságot követő több évnyi csökkenés után egyre dinamikusabb növekedésbe forduljon a kkv-hitelezés tendenciája, és a koronavírus-járvány hatásainak tompítását célzó intézkedések között is az egyik legfontosabb eszköznek bizonyult. Az idén 8 éves NHP eddigi szakaszaiban mintegy 75 ezer vállalkozás jutott forráshoz közel 6 400 milliárd forint összegben.

A program az MNB becslései szerint 2013 óta – az idei év eddigi folyósításait is figyelembe véve – 5 százalékpontot meghaladó mértékben járult hozzá a gazdasági növekedéshez.