Eltűnő halfajok Európa tengereiből - felborult a halászat évszázados rendje

Az idei rendkívüli európai tengeri hőhullámok már nem pusztán környezetvédelmi problémát jelentenek, hanem egyre komolyabb gazdasági kockázatot a halászat számára is. Reuters műholdas adatokra épülő friss elemzése szerint idén nyáron Európa tengerei a műholdas megfigyelések 1982-es kezdete óta a legmelegebb nyári hónapjaikat produkálták.

A felmelegedés nyomán egyes halfajok elhagyják a felmelegedő vizeket: sok faj hidegebb víz felé húzódik, és emiatt olyan területeken jelenik meg, ahol korábban nem vagy csak ritkán fordult elő. Ez a halászok számára azt jelenti, hogy a megszokott halászati területek és időszakok egyre kevésbé kiszámíthatók. A melegebb vizek egyes déli fajoknak kedvezhetnek, miközben az északi vagy hidegebb vizet kedvelő fajok állománya visszaszorulhat. A tartós óceáni melegedés a halbiomassza jelentős csökkenésével járhat, miközben a hőhullámok eltérő hatásokat okoznak.

A halászati ágazatnak egyre nagyobb távolságokat kell megtennie a halak eléréséhez. Ez magasabb üzemanyag-, idő- és működési költséget jelenthet, miközben a halászati kvóták és a korábbi tapasztalatok kevésbé használhatók.Az ökoszisztéma egészét érinti a változás. A magas vízhőmérséklet hat a planktonokra, a halak szaporodására, a táplálékláncra és az oxigénviszonyokra is. 

Az idei évben több melegrekord is megdőlt. A Reuters emlékeztet, hogy a Mallorca közelében működő bója augusztus 5-én 33,02 °C-os tengerfelszíni hőmérsékletet mért, ami rekordot jelent a spanyol kikötői hatóság hálózatában. Spanyolország partjainál több mérőállomás is történelmi maximumot regisztrált az idei nyáron.

A nyári hőhullámok az európai folyók vizét sem kímélte: a Pó folyóban például idén nyáron alig maradt víz, ennek nyomán a torkolatnál tenyésztett kagylók elpusztultak. A Pó-síkság Európa egyik vezető tej- és sajtközpontja, valamint rizstermelő területe. A tejiparban mintegy 20, míg a rizstermelésben 30 százalékos a visszaesés mértéke a vízhiány miatt.