ENSZ-főtitkár: a szakadék szélére sodorja az emberiséget a függés a fosszilis üzemanyagoktól

A 12 napos, informális rendezvényekkel már vasárnap óta zajló konferencián - amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak az idei évre - csaknem kétszáz ország képviselői vannak vagy lesznek jelen.

Hétfőn megérkezett a találkozóra Joe Biden amerikai elnök is.

Guterres a hivatalos megnyitón kijelentette:

ideje kimondani, hogy elég volt a Föld biológiai sokszínűsége elleni brutalitásból, elég abból, hogy magunkat gyilkoljuk fosszilis üzemanyagokkal, és elég abból is, hogy a természetet mellékhelyiségnek használjuk.

Az ENSZ-főtitkár szerint az emberiség a saját sírját ássa, amikor mind mélyebbre ás ásványi kincsek után kutatva.

Guterres elmondta:

a párizsi klímavédelmi egyezmény megkötése óta eltelt hat év a valaha feljegyzett hat legforróbb év volt.

Az óceánok vízszintje ma kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint harminc évvel ezelőtt, a tengervíz hőmérséklete magasabb, mint valaha, és gyorsuló ütemben melegszik tovább, az Amazonas esőerdőinek egyes térségei pedig ma már több szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, mint amennyit elnyelnek - sorolta a világszervezet főtitkára.

António Guterres szerint illúzió lenne azt hinni, hogy a legutóbbi időszakban bejelentett klímavédelmi vállalásokkal az emberiség irányt vett az eddigi folyamatok visszafordítása felé. Az emberiség abban az esetben is éghajlati katasztrófa felé tart, ha a legutóbbi vállalások mindegyike egyértelmű és hiteles, márpedig e vállalások némelyikével kapcsolatban komoly kérdések merülnek fel - tette hozzá.

Guterres kijelentette:

a legkedvezőbb forgatókönyv megvalósulása is két Celsius-fokot jóval meghaladó átlaghőmérséklet-emelkedéssel járna.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fenn kell tartani a globális felmelegedés mértékét legfeljebb 1,5 fokra korlátozó célkitűzést, de ehhez azonnal és konkrét lépésekre van szükség annak érdekében, hogy 2030-ig 45 százalékkal csökkenthető legyen a felmelegedést okozó szennyezőanyagok globális kibocsátása.

Az ENSZ-főtitkár szerint a legnagyobb fejlett ipari és feltörekvő gazdaságok csoportja (G20) különös felelősséggel tartozik e célok teljesíthetőségéért, mivel ez az országcsoport adja a globális szennyezőanyag-kibocsátás hozzávetőleg 80 százalékát.

Boris Johnson, a vendéglátó Nagy-Britannia miniszterelnöke a COP26-konferencia hétfői hivatalos nyitónapján felszólalva úgy fogalmazott:

a végítélet napjának közeledtét jelző óra az éjfél előtti utolsó percet mutatja, vagyis az emberiség gyakorlatilag már rég kifutott a klímaváltozás elleni fellépésre rendelkezésre álló időből.

Johnson szerint ha csak két fokkal emelkedik a globális átlaghőmérséklet, az is több százmillió ember élelmiszerellátását sodorná veszélybe, négyfokos további melegedés esetén pedig "búcsút lehet inteni" olyan városoknak, mint Miami, Alexandria vagy Sanghaj, amelyek hullámsírba vesznének.

A brit kormányfő szerint ugyanakkor már megvan a katasztrófa megelőzéséhez szükséges technológia.

Johnson kiemelte: már 2035-re világszerte meg lehet szüntetni a belső égésű motorokkal felszerelt, szénhidrogén-üzemanyagokkal működő autók forgalmazását. Felidézte, hogy Nagy-Britanniában már 2030-tól tilos lesz ilyen új autók értékesítése.

Károly brit trónörökös is azt hangoztatta felszólalásában, hogy

az emberiség a szó szoros értelmében kifutott az időből, és most már sürgősen csökkenteni kell a szennyezőanyagok kibocsátását.

II. Erzsébet királynő fia kijelentette: "abszolút kritikus jelentőségű" feladat annak elérése, hogy gazdaságossá váljon olyan megoldások alkalmazása, amelyek lekötik a kibocsátott széndioxidot.

A walesi herceg hangsúlyozta: olyan üzleti környezetet kell teremteni, amely lehetővé teszi minden üzleti szektor számára a szükséges lépések megtételét.

Tudjuk, hogy ez nem néhány millió dollárba, hanem ezermilliárdokba fog kerülni,

de a tétlenség ára sokkal magasabb, mint a megelőzésé - hangsúlyozta a brit trónörökös.

Mark Carney, az ENSZ klímaügyi különmegbízottja, a Bank of England előző kormányzója a COP26-éretekezlet nyitánya elé írt - a Financial Times című londoni üzleti napilapban megjelent - elemzésében közölte: a következő harminc évben legalább százezermilliárd dollár külső finanszírozásra lesz szükség ahhoz, hogy a fenntartható energiafelhasználás megteremtésére tett erőfeszítések hatékonyak legyenek.